Megérheti logisztikai területen dolgozó ügyintézőnek lenni, ugyanis a munkakör olyan előrelépési lehetőségeket kínál, amikben a vezetők bőven 1 millió forint felett keresnek.
A LÉT elnevezésű független szakértői munkacsoport azt javasolja, hogy Magyarországon mindenkinek feltétel nélkül járjon alapjövedelem; a modellt neves szociológusok, közgazdászok és pénzügyi szakemberek ismertették egy konferencián a budapesti Kossuth Klubban szombaton.
A javaslat értelmében gyerekek 25, felnőttek 50, várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot, úgynevezett "létpénzt" kapnának havonta a Magyar Államkincstártól egyszerűen a "létezés jogán".
A javaslatot kidolgozó munkacsoport szerint a költségvetésből finanszírozható lenne az általuk javasolt alapjövedelem, és azt szeretnék, ha arról a következő hetekben társadalmi vita bontakozna ki. A javaslat részleteit a www.255075.hu oldalon tették közzé.
A munkacsoport várakozásai szerint az alapjövedelem bevezetésével lényegében - történelmében először - Magyarországon megszűnne a nincstelenség.
Bánfalvi István szociálpolitikus, a szakértői munkacsoport vezetője utalt arra, hogy az alapjövedelem bevezetésére egy éve aláírásgyűjtési akció indult egy európai polgári kezdeményezés keretében, ami még néhány napig tart. Elmondta, a "létpénzt" a rászorultság alapú pénzbeli ellátások helyett adnák minden tartósan Magyarországon élő és itt adózó magyar állampolgár számára, és ahhoz nem kapcsolódna sem hozzáférési, sem pedig kizáró feltétel.
Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az alapjövedelem bevezetésével együtt az adórendszert is át kellene alakítani. Bevezetésével egy időben megszűnnének az annál kisebb összegű támogatások, míg az a fölöttiek ennyivel csökkennének, néhány kivétellel.
A modell szerint a létpénz bevezetésével ugyanannyival csökkennének is a bruttó bérek, illetve ez az alapjövedelem beépülne a bérekbe.
Ferge Zsuzsa szociológus azt mondta, ő 15-20 éve elkötelezettje a gondolatnak, és örömmel fogadja még akkor is, ha annak egyes részleteit kell és lehet is bírálni. Úgy látja, az alapjövedelem bevezetése a társadalmi békét is szolgálná és földcsuszamlásszerű változást hozna, miközben csak a lakosság 3-4 százalékának jövedelme csökkenne. Úgy látja, az alapjövedelem bevezetését komoly társadalmi vita kell hogy megalapozza.
Arról is beszélt, az elmúlt két évtizedben Magyarországon nem volt valódi politikai akarat a felzárkóztatásra, és a mai ellenzéki pártok programjaiban sem lát elkötelezettséget az ilyen "jó gondolatokra".
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Elmondta, gyakran hangzik el az attól való félelem, hogy "akkor ki fog dolgozni", ha bevezetik az alapjövedelmet; szerinte "ebben a félelemben van valami jogos, amire oda kellene figyelni". Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, van egy 5-8 százalékos, végtelenül mély szegénységben élő társadalmi réteg, és az oda születőknek már a zsigereikbe beleivódik, hogy "nekik ez van, nekik ez jut (...), elfogadták ezt a sorsot".
Közölte, két előkészítő utat lát az alapjövedelem bevezetése, társadalmi elfogadása előtt, ez pedig a jelenlegi ellátások, illetve az alacsony bérek emelése lehet.
Surányi György közgazdász, egyetemi tanár, korábbi jegybankelnök azt hangoztatta, az alapjövedelem bevezetése nemcsak megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban. Úgy vélte: a javaslat továbbgondolásával, kísérletekkel, meg lehetne próbálni bevezetését.
A pénzügyi szakember "statikus megközelítésből" azt mondta, a javaslatcsomag körülbelül 1300 milliárd forintnyi többletjövedelmet, és ennek révén ennyi többletkeresletet hozna a gazdaságnak.
A szakember "az ördög ügyvédje hálátlan szerepéből" a kockázatok között arról beszélt, hogy az alacsony keresetűek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha a létpénz és a nettó minimálbér között több mint 30 ezer forint különbség lesz. Úgy látja, ennek legalább 50-60 ezer forintnak kellene lennie.
Arra is figyelmeztetett, hogy e különbség növelése nélkül vonzóbbá válhatna a szürke vagy a fekete gazdaságba való átmenet.
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








