Egyetemi felvételi: nyelvvizsga és emelt szintű érettségi lesz a minimum?

Arról, hogy milyen felsőoktatást képzelnek el 2030-ban, a 77 oldalas, a kormany.hu oldalon szerdán közzétett koncepcióban úgy fogalmaznak: az intézmények viszonyát az együttműködés és a képzések közötti egészséges verseny jellemzi. A dokumentum szerint addigra nagymértékben javul a képzés minősége, az oktatók szakmailag és módszertanilag felkészültebbek lesznek, és ismét általános lesz a mester-tanítvány viszony. Természetesnek számít majd a hallgatók képességeinek megfelelő differenciálás, a képzési struktúra jóval rugalmasabb lesz. Az intézmények erősen specializáltak, határozott képzési profilúak lesznek. Könnyítenék a szakindítást, de folyamatos és szigorúbb lenne az ellenőrzés.

A duális alapképzésben a hallgatók száma nulláról 8 százalékra bővülne.

Az oktatói kiválóság növelése érdekében szükséges bevezetni a teljesítményközpontú előmeneteli rendszert, az oktatói teljesítmény mérését, és versenyképes bérezést kell teremteni. Növelni kell az oktatásba bevont gyakorlati szakemberek számát.

A tanulmányi eredményeket mérhetővé kell tenni nemcsak a záróvizsgával, hanem a képzés kezdetén és zárásakor megírandó kompetenciateszttel - olvasható a dokumentumban.

A magyar állami ösztöndíjhoz való hozzáférést szakspecifikus bemeneti pontszámrendszerrel kell szabályozni. Meg kell vizsgálni, hogy

- írják. Szükséges a gyengén teljesítő hallgatók jelenleginél nagyobb mértékű átsorolása önköltséges képzésre, és ugyanilyen arányban növelni kell a jól teljesítő önköltségesek átsorolását ösztöndíjas képzésre.

A koncepció felveti egy központi kancellári hivatal létrehozását és az átszervezett Oktatási Hivatalból, háttérintézményekből Felsőoktatási Hivatal létrehozását. A kutatói létszámot a 2012-es 37 ezerről 2020-ra 56 ezerre növelnék, az intézményrendszer kutatásból, fejlesztésből származó bevételei 1,5 százalékról 5 százalékra bővülnének. Rugalmassá tennék a foglalkoztatási rendet, felülvizsgálnák a felsőoktatásban dolgozók közalkalmazotti státusát, a kinevezések feltételrendszerét.

Az informatikai alapszakok képzési és kimeneti követelményeit felülvizsgálnák az iparági trendek, a hazai vállalati igények és a nemzetközi tapasztalatok alapján.

Elindítanák a gazdaságtudományi alapszak felülvizsgálatát, és bevezetnék a duális képzést. Az agrár-felsőoktatásban elindulna a farmerképzés, növelni szeretnék a jelentkezők arányát, ugyanakkor több szak integrációján is gondolkodnak a képzések hatékonysága érdekében. A pedagógusképzésben 2017-ig befejeznék a képzés és továbbképzés rendszerének teljes megújítását, áttekintenék a gyakorlóiskolák működését, kapacitását, és továbbfejlesztenék a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat.