Hónapok óta munkanélküli a legendás magyar olimpikon

Egész nap az álláshirdetéseket bújja, és folyamatosan küldözgeti az önéletrajzát Csollány Szilveszter, olimpiai tornászbajnokunk. Hónapok óta a felesége tartja el az egykori élsportolót, ugyanis munkanélküliként hiába próbálkozik, csak elutasítást kap - írja a Blikk.

A 2000-es Sydney olimpia aranyérmes tornászának a 2008-as gazdasági világválsággal kezdődtek a problémái. Akkor minden munkát elvállalt, hogy svájci frank alapú lakáshitelüket törleszteni tudja. Csaposnak állt egy budapseti kocsmában, később pedig Svájcban vállalt munkát. Mára megelégelte, hogy a családjától távol kell élnie és dolgoznia, ezért hazaköltözött Sopronba.

- mondta a lapnak az olimpikon.

Azt azért nem árt tudni, hogy a szerény életjáradék, ami az aranyérmes olimpikonoknak havonta jár, az az előző évi országos szintű bruttó átlagkereset.

Több mint 300 ezren vannak így ezzel

A KSH jelentése szerint a munkanélküliségi ráta 6,8 százalék volt a május-júliusi három hónapos időszakban. Egy hónappal ezelőtt 6,9 százalékon, egy éve pedig 8 százalékon állt ez a mutató. A munkanélküliek összesen 306 ezren voltak, így hosszú idő után először csillan fel az esély, hogy 300 ezer alá csökken azok száma, akik hiába keresnek munkát.

Eközben a foglalkoztatottak száma is emelkedik. Egyre többen vannak jelen a munkapiacon, a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak, munkanélküliek, közmunkások) száma 4,53 millió főre emelkedett, így a 15-74 éves népességben az aktivitási ráta 60 százalék fölé emelkedett. (Az ezredfordulón még 52-53 százalékos volt az arány.)

Összefoglalva:

• a munkapiacon egyre többen jelennek meg munkát keresve,
• a kedvező körülmények hatására pedig ennek jó része talál is munkát,
• ennek hatására pedig a foglalkoztatás folyamatosan bővül,
• ugyanakkor ennek mértéke nem akkora, hogy a munkanélküliek és közmunkások állománya csökkenni tudjon.

15 hónap!

Magyarországon amikor munkanélküliséget emlegetünk, általában a regisztrált álláskeresőket vesszük figyelembe, és nem azokat, akik például részmunkaidőben dolgoznak, pedig hajlandóak lennének teljes munkaidőben dolgozni. A BNP Paribas Cardif és a Scale Research közös kutatásában a legalább szakiskolai végzettséggel rendelkező, magukat munkanélküliként vagy alulfoglalkoztatottként leíró magyar állampolgárokat vizsgálták, akik szeretnének újra dolgozni. Ezt a kategóriát, amely jelentősen eltér a hivatalos statisztikai fogalmaktól,

definiálta a cég. A felmérésből kiderült, hogy a képzett álláskeresők

• egyharmada először van munka nélkül,
• további egyharmaduk már másodszor,
• egyötöde pedig harmadszor is
• átlagosan 15 hónapja keresnek új munkát
• jellemzően 3-5 helyen dolgoztak eddig,
• egyötöde maga kezdeményezte a munkaviszonya megszüntetését (21 százalék, diplomásoknál 27 százalék);
• a döntő ok az alacsony fizetés (31 százalék)
• és a rossz kollegiális kapcsolatok (11 százalék) voltak
• sokan úgy mondanak fel, hogy nincs helyette másik állásuk

Csak 16 százalékuk készült arra, hogy esetleg munkanélküli lesz; náluk ez a felkészülés főleg a más munkalehetőségek figyelését és pénz megtakarítását jelentette.

Pedig munkanélküliség esetére Magyarországon három társaságnál is lehet biztosítást kötni. Ezen termékek lényege, hogy amikor elveszítjük az állásunkat, a biztosító fizeti helyettünk a számláinkat, a hitelünket.

Új munkát jellemzően négy formában keresnek: ismerősöknél, barátoknál érdeklődnek, újsághirdetéseket figyelnek, álláshirdető portálokat néznek és a Munkaügyi Központ álláshirdetései között keresnek; még az 50 felettiek körében is népszerűek az internetes portálok.