Ennyivel keresnek kevesebbet a nők itthon

Magyarországon közéleti vita zajlik a nők társadalmi szerepéről. Ebben a bejegyzésben a Defacto adatok segítségével próbál objektív képet adni arról, hogy milyen a nők helyzete a mai magyar gazdaságban. Mekkora a magyar nők bérhátránya? Melyik területeken különösen magas, és miért?

A válaszhoz összehasonlították a férfiak és nők közti bérkülönbséget több jövedelmi csoportban is. Az alacsony jövedelműek és a közepes jövedelműek között a vizsgált csoportokhoz képest Magyarországon a legkisebb a bérhátrány.

Az alacsony jövedelműek között nálunk mindenki minimálbért keres, ezért nincs különbség a nemek között. A közepes jövedelműek között pedig a nők bérhátránya 8,7 százalék, amivel a vizsgált országcsoportok között jól állunk. A magas keresetűek között azonban sajnos Magyarországon a legnagyobb a nők bérhátránya. Itthon egy jól kereső nő 26 százalékkal kap alacsonyabb bért, mint egy jól kereső férfi.

Mi lehet a jól keresők közötti magas női bérhátrány oka?

Alapvetően két magyarázat van. Az egyik a nők döntésén alapul: eszerint a nők inkább keresnek alacsony jövedelemmel járó, de egyébként előnyös, például családbarát foglalkozásokat. A másik a munkaadók döntéséről szól: eszerint a munkaadók kevésbé szívesen léptetnek elő nőket.

A magyarázatokat segít elkülöníteni, ha olyan férfiakat és nőket hasonlítunk össze, akik azonos vagy nagyon hasonló munkát végeznek. A nők döntésén alapuló magyarázat szerint azt várjuk, hogy az azonos munkájú férfiak és nők ugyanannyit keresnek. A munkaadók döntésén alapuló magyarázat szerint viszont a nők az azonos munkájú férfiaknál is kevesebbet keresnek. Ráadásul vezetői pozíciókban—mivel ezekhez több előléptetés vezet—a nők aránya kisebb és bérhátránya magasabb.

A munkaadók döntésén alapuló magyarázattal összhangban, azonos munkakörön belül is kevesebbet keresnek a nők. Szintén ezzel összhangban, vezetői állásokban a nők aránya különösen alacsony, és bérhátrányuk a jól keresők között (34 százalék) különösen magas.

Mi magyarázza, hogy a munkaadók kevésbé szívesen léptetnek elő nőket?

Egy lehetőség az implicit diszkrimináció: amikor előléptetéskor egy női jelöltet tudat alatt, pusztán a neme miatt, kevésbé megfelelőnek ítélünk. A munkahelyi nemi diszkriminációra számos közvetlen bizonyíték van.

Más magyarázat is elképzelhető, lehet például, hogy a nők (esetleg a gyermekes nők) rosszabb vezetők. Azonban a kutatások azt sugallják, hogy a nők hasonlóan jó vezetők, mint a férfiak, és megmutatják, hogy a gyermekes nők nem keresnek rosszabbul, mint a gyermektelen nők.

Két ok miatt is aggasztó a nők lemaradása a vezető pozíciókban. Egyfelől a gazdaság hatékonyságát csökkenti, hisz potenciálisan kitűnő női vezetők végeznek más feladatokat. Másfelől pedig valószínűleg boldogabb egy ország, ha a fizetések nem a munkavállaló nemétől, hanem csak tehetségétől és munkájától függenek.