Terror a magyar munkahelyeken: lehet, hogy te is áldozat vagy?

A munkahelyi zaklatásnak nagyon sok formája lehet, többek között:

• egyértelmű zsarolás és/vagy ellenséges légkör

• rosszindulatú megjegyzések, pletykák

• szexuális tartalmú utalások, "viccek", beszólások

• fogdosás, bármilyen bizalmaskodó érintés, bámulás

• írásos zaklatások (sms, e-mail), szexista viccek körbeküldözgetése

• félmeztelen, vagy szexuálisnak beállított pózban levő nőkről szóló plakátok a falon,

• a nők munkahelyi teljesítményének összefüggésbe hozása a szexuális kielégültségre való utalgatással

A munkahelyi zaklatás egyik legkomolyabb formája a szexuális zaklatás. Egy, az Európai Unióban végzett felmérés alapján a nőknek 30-50 százalékát, a férfiaknak pedig körülbelül 10 százalékát éri szexuális zaklatás a munkahelyén.

Többeket érint a munkahelyi szexuális zaklatás, mint gondolnánk

Pontos számokat nagyon nehéz mondani arról, hogy hány embert érinthet a munkahelyi szexuális zaklatás. Ennek két fő oka van: az egyik, hogy sokszor ki sem derülnek az ilyen esetek, a másik pedig, hogy az egyes országok között van némi kulturális különbség a munkahelyi zaklatás fogalmát tekintve. Egy bizonyos magatartás ugyanis az egyik országban teljesen átlagosnak, mindennaposnak tekinthető, míg egy másik országban ugyanez már sértő lenne, és kiverné a biztosítékot. Ez pedig jelentősen megnehezíti a szexuális zaklatással kapcsolatos kutatások és statisztikák készítését.

A fenti ábrán látható felmérés szerint európai átlagban a nők 21 százaléka tapasztalta meg a kutatást megelőző egy évben a szexuális zaklatás bármely formáját. A magyar átlag valamivel jobb lett az európainál, a magyar nőknek ugyanis 18 százaléka válaszolt igennel a kérdésre. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület szerint azonban az FRA felmérése nem ad teljes, és átfogó képet.

 - mondta el a Pénzcentrumnak Wirth Judit a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesülettől.

A témával kapcsolatban megkerestük a Rendőrséget is, hogy hány ilyen jellegű jogi esetet regisztráltak Magyarországon az utóbbi években.

Ezek alapján az iskolai, munkahelyi zaklatásban érintettek száma 2012-ben és 2015-ben volt a legmagasabb: évi 231 és 213 esetet regisztráltak ezekben az években. Bíróságokon egyébként nagyon ritkák az ilyen esetek, az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján a zaklatással kapcsolatos jogesetek száma 2012-ben és 2013-ban kettő volt, az azt követő években pedig egy sem.

Ebből is látszik, hogy az esetek jelentős része titokban marad, csak egy töredéke kerül a felszínre. Kivizsgálásra még kisebb arányban kerül sor, míg a szexuális zaklatás ügyekben hozott elmarasztalások száma ennél is csekélyebb.

Akár súlyos következményekkel is járhat

Bár magával a témával nem foglalkozunk eleget, a legtöbb eset felszínre sem kerül, és a felmérések sem teljesen pontosak, nem szabad figyelmen kívül hagyni a probléma súlyosságát.

Komoly esetekben a szexuális visszaélések utáni traumákhoz hasonlóan felléphet önvád, öngyűlölet, depresszió, szorongás, félelem, rettegés, düh, vagy akár öngyilkossági késztetések.

Ráadásul a következmények a munkáltatókat is érintik: komoly gazdasági veszteséget okozhat ugyanis, ha egy jól képzett munkaerő emiatt hagyja ott a munkahelyet.

Mit tehetünk ellene?

Magyarországon az egyenlő bánásmód követelményét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát többek között az az Alkotmány, az Egészségügyi törvény, a Büntető és a Polgári törvénykönyv, valamint a Munka törvénykönyve is előírja. Ugyanakkor továbbra sincs olyan jogszabály, amely nevesítené a szexuális zaklatást. A hatékony munkahelyi szabályzatok és eljárások, a jogorvoslati lehetőségek és a tudatosság hiánya tovább nehezíti a helyzetet.

Ha a szóbeli, vagy írásbeli figyelmeztetés hatástalan, akkor érdemes lehet egy magasabb beosztású, vagy illetékes személlyel beszélni a problémáról. Emellett  - mivel a zaklatók szinte soha nem egyetlen személyt zaklatnak - van esély arra, hogy sikerül szövetségest, de legalább "sorstársat" találni, akikkel közösen is fel lehet lépni a zaklató ellen.

Ha ez sem elég, abban az esetben érdemes lehet az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, vagy ügyvédhez fordulni a bizonyítékokkal, és a munkahelyhez benyújtott írásos panasz másolatával.

  - olvasható az Egyenlő Bánásmód Hatóság tájékoztató füzetében.

Akinek személyiségi jogát megsértették - így az is, akit munkahelyi zaklatás ért - a bírósághoz is fordulhat jogorvoslatért.