Robbantják a rendszert: minden munkással új szerződést íratnak

Tanév közben a hallgatók elsődleges feladata a tanulás - ezt vélhetően ők is így gondolják, mivel szorgalmi időszakban 30 százalékkal kevesebben vállalnak munkát, mint nyáron. A jelenléti szabályok is szigorodtak a felsőoktatási intézményekben, viszont még így is tízből négy diák vállal munkát (néhány éve még csak 10 százalékuk dolgozott).

Mindkét fél életében hatalmas változást jelent, hogy szeptember elsejével hatályba lépett a diákok foglalkoztatását szabályozó új törvény.

Az első, és legfontosabb lépés, hogy mindenkinek új szerződést kell kötnie. Erre azért is van szükség, mert az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás most már nem a Munka törvénykönyvének, hanem a Polgári és a Szövetkezeti törvénykönyv hatálya alá tartozik. Akik most lépnek be valamelyik iskolaszövetkezetbe, azokkal már a módosított szerződést íratják alá, a régiek megújítására január 1-ig van türelmi idő.

Az iskolaszövetkezet és a diákok most már nem munkajogi, hanem polgári jogi viszony lesz. Tagsági megállapodást kötnek majd. Ennek tartalmaznia kell:

• a diák által vállalható feladatok körét,
• a díjazás minimálisösszegét,
• a kapcsolattartás módját a közreműködési kötelezettséggel nem járó időszakban.

Pihenőidő és szabadság

Ha két egymást követő napon is dolgozik a diák, akkor a napi munka befejezése és a következő napi megkezdése között legalább 11 órának kell eltelnie. Napközben 20 perc munkaközi szünet jár a hallgatónak, ha 6 óránál többet dolgozik. Ha viszont 9 óránál is több ideig, akkor egy 20 és egy 25 perces szünet jár neki.

Szabadság

Ha 13 napon keresztül dolgozott a diák, jár neki egy nap szabadság. Ezt viszont nem kell azonnal kiadni, elég az adott év december 31. napjáig. A szabadságot viszont nem lehet pénzben megváltani, csak akkor, ha megszűnik a jogviszony. 

A könnyebb érthetőség kedvéért nézzük meg a DiákÉSZ példáját:

A diák januárban 20 napot töltött feladatteljesítéssel, 140 óra időtartamban, amelyért cserébe bruttó 140 ezer forintot kapott megbízási díjként. A fentiek alapján 20 osztva 13-mal, az 1,54, azaz - a kerekítési szabály miatt - 2 nap szabadság jár a diáknak. 140 óra osztva 20 nappal, akkor 7 óra/nap, tehát a szabadságot 7 óra időtartamra kell kiadni és nyilvántartani. Bruttó ezer forintos órabérnél ez azt jelenti, hogy a diáknak bruttó 7 ezer forintot kell fizetni a szabadság egy napjára. Tehát, ha két nap jár neki, akkor bruttó 14 ezer forinttal lesz magasabb a díja.

Ennyit fizetnek

A fizetést is szabályozzák: a fiatalok díjazásának el kell érnie a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegét. Körülbelül egy éve kezdtek nőni az órabérek. Amíg korábban szerencsésnek mondhatta magát, aki minimálbér körüli óradíjért el tudott helyezkedni, jelenleg a kevésbé jól fizető térségekben is 630-640 vagy e fölötti összeg a diákmunkások óradíja. Budapesten pedig 740-750 forint alatt garantáltan nem találnak diákmunkásokat a cégek.

Ha még nincs 18 éves

Ez egy speciálisabb eset, ugyanis ha a diák még nincs 18 éves, akkor a fiatal munkavállalók munkajogi védelme is vonatkozik rájuk. 

• 5 nap pótszabadság,
• a törvényes képviselő hozzájárulása kell minden szerződéssel kapcsolatos dologhoz,
• legfeljebb napi 8 órát, heti 40 órát tölthet munkával,
• nem kötelezhető munkára este 10 és reggel 6 között,
• 4,5 óra után 30 perc, 6 óra után 45 perc munkaközi szünetet kell nekik biztosítani,
• ha két egymást követő nap dolgozik, 12 óra pihenőidőt kell biztosítani közöttük.