Tovább nőtt a bérolló: ha itt dolgozol, sokkal kevesebbet keresel Magyarországon

A Trenkwalder adatai azt mutatják, hogy az idei év elején tovább nyílt az olló a régiók szerint tapasztalt bérszintek között: míg Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon 1100 forint körüli átlagórabér volt jellemző, Közép-Magyarországon ez az összeg már 1800 forint közelében jár.

Az átlagbér ugyanakkor nem mutatja, hogy számos szektorban márciusban már komoly leépítések is kezdődtek, a KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma több mint 50 ezer fővel csökkent az előző hónaphoz képest. A Trenkwalder tapasztalati szerint egyes szektorokban, különösen az autóipari és a gépipari termékeket előállító vállalatok esetében volt tapasztalható jelentős létszámleépítés, ugyanakkor az élelmiszeripari cégek és a gyorsan forgó fogyasztási termékeket előállító kékgallérosok körében kevésbé voltak jelentősek a változások.

"A következő hónapok adatai azonban már nem csupán a foglalkoztatás visszaesése, hanem a bérek szintjének alakulása miatt is trendváltozás mutathatnak - mutat rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder Industrial Business Unit vezetője. - Immár egy évtizede töretlen az átlagbérek emelkedése, ezen belül 2017 óta évről évre rendre kétszámjegyű béremelkedés tapasztalható. És bár hosszabb távon a bérek emelkedése továbbra is növekedő pályán mozog majd, elképzelhető, hogy a speciális munkaerőpiaci helyzetben időszakosan akár meg is állhat az órabérek átlagos szintjének növekedése."

A BDO Magyarország ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2019-ben átlagosan 6,6 százalék volt.

"A középvezetői szegmensben is gyorsult a bérkiáramlás üteme, ám egyes szektorokban a vírushelyzet miatt itt is elbocsátások kezdődtek, ezért nem minden érintett örülhetett a fizetésemelésnek - magyarázza Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezető partnere. - Szektoronként nagyon eltérően alakul a fehérgallérosok helyzete: míg például a turisztika és a vendéglátás területén azonnal és határozottan be kellett húzni a fékeket, a mintegy 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltató központok (SSC-k) állományát például sokkal kevésbé érintette a koronavírus. A következő időszak nagy változása, hogy míg a fluktuációt eddig a jobb munkahelyért és fizetésért változtató munkavállalók mozgása tartotta viszonylag magas szinten, jelenleg inkább a munkáltatói döntések (elbocsátások) hatása érvényesül."