Erősödik a munkaerőpiac: de még 39 ezerrel kevesebben dolgoztak márciusban, mint egy éve

2021. márciusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 616 ezer fő volt, 66 ezerrel több, mint az előző hónapban, míg a tavaly márciusi létszámot 41 ezer fővel haladta meg. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 72,5 százalék volt, ami a februári értéknél 0,7 százalékponttal, míg az előző év márciusinál 1,2 százalékponttal magasabb volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggel.

2021. január–márciusban az egy évvel korábbihoz képes a foglalkoztatottak létszáma 39 ezer fővel (0,9%-kal) kevesebb, 4 millió 568 ezer fő volt. A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 16 ezer fővel nőtt, míg a közfoglalkoztatottaké 17 ezer fővel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 39 ezer fővel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 476 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 71,8 százalék volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 8 ezer fővel,
2 millió 407 ezer főre mérséklődött, míg a foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okból – 0,4 százalékponttal, 77,2 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 43 ezer fővel, 2 millió 69 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 66,3 százalékra csökkent.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatási ráta is csökkent: az előbbi 23 ezer fővel, 265 ezer főre, az utóbbi 1,9 százalékponttal, 26,9  százalékra. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 85,6 százalékra mérséklődött, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 7 ezer fővel, 709 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 2,8 százalékponttal, 61,2 százalékra emelkedett.

A foglalkoztatást tekintve Budapesten volt a legkedvezőbb a helyzet a 15–64 évesek körében, ahol a ráta értéke 76,0 százalék volt, míg a legalacsonyabb érték Észak-Magyarországot és – az egy év alatt bekövetkezett nagymértékű aránynövekedés ellenére – Dél-Dunántúlt jellemezte, egyaránt 66,2 százalékos értékekkel. Az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb csökkenés Nyugat-Dunántúlon történt, ahol a foglalkoztatási ráta értéke 1,6 százalékponttal csökkent