Megötszöröződött a külföldi munkavállalók száma Magyarországon: ezért van rájuk szükség

„Ha csak a környező országok statisztikáit nézzük, jól látszik, hogy elsősorban az ipari és termelő szektorok nagy arányban építenek a vendégmunkásokra. Csehországban például minden hatodik munkavállaló vendégmunkás, azaz nagyjából a dolgozók 15%-a. A vírus előtti időkben ez a szám Magyarországon nagyjából százezer fő volt, ami a teljes hazai foglalkoztatási palettát figyelembe véve jelentős arány, és sokan közülük munkaerő-kölcsönző vállalatokon keresztül dolgoztak” – mondta el Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.

A szakember szerint tévhit, hogy a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkahelyeket. Rámutatott, a munkaerőhiányos időkben a vendégmunkások voltak azok, akik nélkül egy-egy szektor annyira súlyos munkaerőhiánnyal küzdött volna, ami már a termelés megállításával fenyegetett. Ezeken a területeken a külföldi munkások segítettek abban, hogy megmaradjon sok száz vagy ezer magyar munkahely.

Hiszen, ha egy cég tartósan azzal szembesül, hogy képtelen megfelelő mennyiségben és minőségben munkaerőt találni, sok esetben a bezárás mellett dönt, és átköltözteti az üzemet egy ilyen szempontból jobban teljesítő országba. Ez különösen igaz lehet az olyan szektorokban, mint amilyen az autóipar vagy feldolgozóipar, amelyek a magyar gazdaság fő mozgatórugói.

Nem félni kell a vendégmunkától, hanem pontosan és szigorúan kontrollálni

„Ha korábban nem lettek volna külföldi dolgozók, akkor teljes szektorok kerülhettek volna bajba. Persze nagyon fontos, hogy a folyamat jól kontrollált, valamint átlátható legyen, és csak oda hívjunk vendégmunkásokat, ahol már lényegében kimerült a hazai munkapiaci tartalék. Csalóka a mostani helyzet, hiszen a számok azt mutatják, hogy hirtelen jelentős munkaerőtöbblet jelentkezett, azonban ez csupán a látszat. Azok az emberek, akik a járvány miatt kényszerből váltottak munkát – elsősorban is az olyan bezáró szektorokból, mint a vendéglátás vagy a turizmus – a nyitással együtt nagyon gyorsan vissza fognak térni eredeti szakmájukhoz itthon vagy külföldön. Őket pedig valahogyan pótolni kell majd” – szögezte le Juhász Csongor. A naponta 10 ezer embert foglalkoztató vállalat vezetője hozzátette:

Ebben a versenyben pedig Magyarország az osztrák, cseh, német, lengyel, horvát, szlovák területeken működő vállalatokkal küzd az unión kívüli országokból érkező dolgozókért, és hátránnyal indulunk. A nyugati országokkal szemben a bérek miatt, a közép-kelet-európai országokkal szemben a nyelv miatt. Hiszen egy ukrán vagy más szláv ajkú országból érkező komfortosabban képes megértetni magát anyanyelvén a hétköznapokban például Lengyelországban vagy Csehországban, ezért szívesebben megy – még akár némi bérhátrány ellenére is ­– ezekbe az országokba. Magyarországon azért is fontos kérdés mindez, mert a vendégmunkások többsége Ukránjából érkezett, korábban nagyjából minden második külföldi munkás ukrán volt.

Állami szabályozás: új kihívások

A Prohuman szerint az állam és a szabályozó szervek nincsenek most könnyű helyzetben, hiszen a folyamatosan éledő piacok és termelő szektorok munkaerőigényét kielégítendő úgy kell szabályozniuk a vendégmunkások beutazását és foglalkoztatását, hogy a folyamat gyors és olajozott legyen, de közben a járványveszély miatt a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell kapjon az ellenőrzés. A jogalkotóknak meg kell oldaniuk azt a kihívást, hogy egyrészről ne legyen túladminisztrált a külföldi munkaerő bevonása, másrészt minimalizálják a kontroll nélkül, a szürke vagy fekete zónában érkező külföldiek munkavállalását.

Biztosnak tűnik, hogy – még ha lesznek is megakadások egyes területeken – a gazdasági visszapattanás már idén érehető lesz, a legtöbb szektorban már a közeljövőben újra a járvány előtti szintre szeretnének visszatérni. Ha pedig ez így lesz, akkor a járvány előtt munkaerőpiaci helyzethez hasonlóan a vendégmunka nem lehetőség, hanem sok területen egyetlen opció marad arra, hogy egy-egy vállalat továbbra is Magyarországon tartsa termelő kapacitásait

- összegezt Juhász Csongor.