Régi-új mumussal kénytelenek szembenézni a munkahelyek: egyetlen megoldás van a problémára

A legfrissebb GDP adatok mellett, a foglalkoztatottságra vonatkozó statisztikák is azt jelzik, hogy Magyarország gazdasága a tavalyi meredek visszaesést követően ismét elérte a 2019-es, pandémia előtti teljesítményt. Ez a munkaerőpiacon is érzékelhető, hiszen számos szektorban visszatért a korábban jellemző munkaerőhiány. „Vannak olyan munkaerőpiaci területek, amelyeket szinte érintetlenül hagyott a világjárvány, sőt inkább még növekedést is hozott, ilyen például az IT, ahová jelenleg is, ahogyan a korábbi években, több tízezer szakembert keresnek a cégek. De ilyen az üzleti szolgáltatóközpontok, SSC-k, BSC-k területe is, melyen megállíthatatlannak tűnik a bővülés, hiszen 2020-ban is több mint tízezer új munkahely keletkezett a szektorban. Más területek, mint amilyen a termelés vagy a szálloda- és vendéglátóipar, jobban megszenvedték a válságot, hiszen átmenetileg rengeteg munkahely megszűnt, viszont mostanra ezekben az ágazatokban is újra munkaerőhiány tapasztalható” – hívta fel a figyelmet Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője. A cég csak a termelőszektorban működő ügyfelei számára jelenleg közel 1300 nyitott pozícióra keres munkaerőt, de számos álláshelyre toboroznak szellemi foglalkozású munkavállalót is, főként az említett informatikai és üzleti szolgáltatóközpont területekre.

A chiphiány bizonytalanságot okoz, de egyelőre nincs leépítés az autóiparban

A sajtóban megjelenő hírekkel összhangban a WHC tapasztalata is az, hogy a Magyarországon működő autóipari cégek számára is jelentős kihívást jelent a félvezető alkatrészek globális hiánya. Azonban az autóipari gyártók sem gondolkodnak egyelőre létszámleépítésben, inkább a meglévő munkaerő megtartására törekszenek, hiszen általánosságban újra munkaerő vezérelt piac alakult ki, a munkavállalók ismét válogathatnak és a stabilitást, kiszámíthatóságot biztosító munkaadók előnyt élveznek ebben a versenyben.

Szükség van külföldi munkaerőre is

Egyes hiányterületeken a külföldi, nem Európai Uniós államokból érkező munkavállalók enyhítést jelenthetnek. Rájuk a gazdasági növekedés ütemének fenntartása, és a hazánkba érkező rengeteg munkahelyteremtő beruházás kiszolgálása érdekében is nagy szükség van. A vállalat szerint a szabályozott és biztonságos keretek között megvalósuló munkaerőkölcsönzés jó megoldás, hiszen kellő rugalmasságot biztosít a munkaadók számára, és rengeteg adminisztrációs terhet vesz le vállukról. A WHC éppen ezért üdvözli, hogy a kormány lépéseket tett annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt szigorúan szabályozott keretek között elősegítse a külföldi munkaerő szerepvállalását. Az erről szóló 407/2021. (VII. 8.) rendelet szeptember 1-jén lép hatályba, mely többek között szigorú minősítéshez köti a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását.

Célunk, hogy összekössük a munkát keresőket a foglalkoztatókkal, elősegítve így azt is, hogy minden magyar ember boldogulhasson itthon. Az látszik jelenleg, hogy a foglalkoztatottság rekordszinten van, de még mindig rengeteg a betöltetlen állás bizonyos szektorokban ez pedig már a gazdasági növekedés ütemének fenntartását is veszélyeztetheti. Ezen gazdaságpolitikai célok és a kívánt GDP növekedés elérése érdekében, amihez számos jóléti intézkedést is kötött a kormány, jó eszköz bizonyos szektorokban a kölcsönzött külföldi munkaerő célzott alkalmazása. A kormány a most hatályba lépő rendelettel és az abban meghatározott szigorú kritériumrendszerrel megfelelő kereteket teremt véleményünk szerint ahhoz, hogy ez gördülékenyen, a magyar gazdaság érdekeit szem előtt tartva valósuljon meg

– tette hozzá Göltl Viktor.