Jelentősen emelkedik a béren kívüli juttatás is: a cafeteria évi keretösszege 360 ezer forintról 420 ezer forintra nő.
Erről a legtöbb dolgozó nem is tud: megváltható, illetve átvihető jövő évre a ki nem vett szabadság?
Sokan tévesen azt gondolják, hogy a ki nem adott szabadságot a munkavállaló év végén pénzben megváltathatja. Ez azonban nem igaz, a munkáltató kizárólag a munkaviszony megszűnésekor ki nem adott arányos szabadság megváltására köteles. Az apasági és szülői szabadság esetében pedig a megváltásra ebben az esetben sincs lehetőség. Ugyanakkor a magyar munkajog bizonyos esetekben módot ad a ki nem vett szabadság jövő évre történő átvitelére.
Az átvitel szabályait illetően a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat abban, hogy az életkor alapján járó pótszabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig adja ki. De azt szem előtt kell tartani, hogy az erre vonatkozó megállapodást évente újra kell kötniük – húzta alá Dénes Rajmund Roland, Humán Centrum cégvezetője.
A Munka törvénykönyve egy másik esetet is rögzít, amikor lehetséges a szabadság átvitele a következő évre: ha például a munkavállaló munkaviszonya a tárgyév október 1-jén, vagy azután kezdődik, abban az esetben a fennmaradó szabadságot legkésőbb a következő év március 31-ig ki kell adni.
Érdemes tisztában lenni a főszabályokkal: a szabadság kiadását alapvetően a munkáltató határozza meg, de erről a munkavállalóval előzetesen egyeztetnie kell. A dolgozó évente 7 munkanap szabadságot saját kérésére, legfeljebb két részletben vehet ki, ha ezt legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal korábban jelzi. (Ez alól természetesen kivétel a munkaviszony első három hónapja, a „próbaidőszak”.)
Ezen kívül a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló évente egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít ez esetben). A szabadság időpontját ebben az esetben szintén 15 nappal előre kell közölni.
Az apasági és szülői szabadságot a dolgozó kérésének megfelelően kell kiadni, szintén legalább 15 napos előzetes jelzéssel. A szabadságot alapvetően az esedékesség évében kell kiadni (ez alól kivétel az apasági és szülői szabadság). Viszont, ha a munkaviszony október 1-jén vagy azután kezdődik, a munkáltató a következő év (az esedékességet követő év) március 31-ig is kiadhatja a szabadságot.
A munkáltató kivételes esetekben – például egy fontos gazdasági érdek vagy a cég működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén – a szabadságot legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja (ez alól kivétel az apasági szabadság). De a munkavállaló megkezdett szabadságát is megszakíthatja (apasági és szülői szabadság is kivételt képez ebben az esetben), vagy a szabadság egynegyedét akár a következő évre is átteheti – az esedékességet követő év március 31-ig. Ezeket a változtatásokat azonban a munkáltató köteles írásban is indokolnia, és az új időpontot kijelölését is egyidejűleg közölnie kell a munkavállalóval.
Ha a szabadság kiadási időpontjának módosítása, vagy a szabadság megszakítása miatt a munkavállalónak kára vagy többletköltsége keletkezik, ezeket a munkáltató köteles megtéríteni. (Ide tartozik például az utazási költség, ha a munkavállalónak a szabadság helyszínéről kell visszatérnie a munkahelyére.) A szabadságot alapvetően a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ha a dolgozó egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, akkor minden nap munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat. Az ilyen esetekben a szabadságot akár úgy is ki lehet adni, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztásával azonos időtartamra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól. Dénes Rajmund Roland aláhúzta:
Azt pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a ki nem adott szabadságot a munkavállaló év végén nem válthatja meg pénzben
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ami mindenkinek jár
A Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy kinek mennyi szabadság jár. A munkavállaló minden munkaviszonyban töltött naptári évben jogosult úgynevezett rendes szabadságra, amely alapszabadságból és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke évi 20 munkanap, ami minden munkavállalót egyformán megillet. Ez a szabadság jár minden dolgozónak, életkortól, tapasztalattól, munkakörülménytől vagy akár a munkaidő hosszától függetlenül, legyen szó részmunkaidős, vagy teljes munkaidős foglalkoztatásról. Minimum ennyi szabadság mindenkinek jár egy évben. Erre az alapszabadságra jönnek a pótszabadságok különböző jogosultságok alapján.
A pótszabadságok járhatnak: az életkor alapján, a szülők számára, extrém munkakörülmények esetén, vagy fogyatékkal élő munkavállalóknak. Ezek közül életkorhoz kötött pótszabadság mindenkit, a gyermekek után járó pótszabadság pedig a legtöbbeket érinti. Az életkor előre haladásával egyre több plusz szabadnap illeti meg a dolgozókat. Két fő csoportba sorolhatók: beszélhetünk a fiatal munkavállalóknak járó pótszabadságról, és az életkorhoz kapcsolódó pótszabadságról, amelyet a kor előre haladásával kapnak a munkavállalók. Ez utóbbi úgy néz ki, hogy a 20 munkanap alapszabadsághoz egyre több pótszabadság adódik az alábbiak szerint:
- 25 éves kortól +1 nap,
- 28 éves kortól +2 nap,
- 31 éves kortól +3 nap,
- 33 éves kortól +4 nap,
- 35 éves kortól +5 nap,
- 37 éves kortól +6 nap,
- 39 éves kortól +7 nap,
- 41 éves kortól +8 nap,
- 43 éves kortól +9 nap,
- 45 éves kortól +10 nap.
Tehát: az első 3 „lépcsőfokon” háromévente növekszik egy-egy nappal a szabadnapok száma, onnantól pedig kétévente. Fontos, hogy a munkavállaló abban az évben válik először jogosulttá az adott életkorhoz kötött pótszabadságra, amelyik évben betölti a felsorolt életkorok valamelyikét. Ahogy idősödünk, úgy nő a szabadságunk mértéke is. Illetve, ami a 18 éveseket és a 18 évnél fiatalabbakat illeti, ők 5 szabadnappal többel gazdálkodhatnak évente.
Gyermekek után járó szabadságok
A 16 évnél fiatalabb gyermekes szülőknek szintén plusz szabadság jár. A gyermekek után járó pótszabadságok mindkét szülőt megilletik.
A pótszabadság mértéke szülőnként
- 1 gyermek után 2 munkanap;
- 2 gyermek után 4 munkanap;
- 3 vagy több gyermek után 7 munkanap évente.
A pótszabadság fogyatékkal élő gyermekenként 2 munkanappal nő – hívta fel végezetül a Pénzcentrum figyelmét Dénes Rajmund Roland.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







