Erről a legtöbb dolgozó nem is tud: megváltható, illetve átvihető jövő évre a ki nem vett szabadság?

Az átvitel szabályait illetően a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat abban, hogy az életkor alapján járó pótszabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig adja ki. De azt szem előtt kell tartani, hogy az erre vonatkozó megállapodást évente újra kell kötniük – húzta alá Dénes Rajmund Roland, Humán Centrum cégvezetője.

A Munka törvénykönyve egy másik esetet is rögzít, amikor lehetséges a szabadság átvitele a következő évre: ha például a munkavállaló munkaviszonya a tárgyév október 1-jén, vagy azután kezdődik, abban az esetben a fennmaradó szabadságot legkésőbb a következő év március 31-ig ki kell adni.

Érdemes tisztában lenni a főszabályokkal: a szabadság kiadását alapvetően a munkáltató határozza meg, de erről a munkavállalóval előzetesen egyeztetnie kell. A dolgozó évente 7 munkanap szabadságot saját kérésére, legfeljebb két részletben vehet ki, ha ezt legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal korábban jelzi. (Ez alól természetesen kivétel a munkaviszony első három hónapja, a „próbaidőszak”.)

Ezen kívül a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló évente egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít ez esetben). A szabadság időpontját ebben az esetben szintén 15 nappal előre kell közölni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Munkaszüneti napok 2025: íme, a 2025-ös munkaszüneti napok, szombati munkanapok listája

2025 munkaszüneti napok naptár: mikor lesznek a 2025 munkaszüneti napok, mit kell tudni a 2025-ös munkaszüneti napok kapcsán? Mikor lesznek munkaszüneti napok 2025 évében?

Az apasági és szülői szabadságot a dolgozó kérésének megfelelően kell kiadni, szintén legalább 15 napos előzetes jelzéssel. A szabadságot alapvetően az esedékesség évében kell kiadni (ez alól kivétel az apasági és szülői szabadság). Viszont, ha a munkaviszony október 1-jén vagy azután kezdődik, a munkáltató a következő év (az esedékességet követő év) március 31-ig is kiadhatja a szabadságot.

A munkáltató kivételes esetekben – például egy fontos gazdasági érdek vagy a cég működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén – a szabadságot legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja (ez alól kivétel az apasági szabadság). De a munkavállaló megkezdett szabadságát is megszakíthatja (apasági és szülői szabadság is kivételt képez ebben az esetben), vagy a szabadság egynegyedét akár a következő évre is átteheti – az esedékességet követő év március 31-ig. Ezeket a változtatásokat azonban a munkáltató köteles írásban is indokolnia, és az új időpontot kijelölését is egyidejűleg közölnie kell a munkavállalóval.

Ha a szabadság kiadási időpontjának módosítása, vagy a szabadság megszakítása miatt a munkavállalónak kára vagy többletköltsége keletkezik, ezeket a munkáltató köteles megtéríteni. (Ide tartozik például az utazási költség, ha a munkavállalónak a szabadság helyszínéről kell visszatérnie a munkahelyére.) A szabadságot alapvetően a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ha a dolgozó egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, akkor minden nap munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat. Az ilyen esetekben a szabadságot akár úgy is ki lehet adni, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztásával azonos időtartamra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól. Dénes Rajmund Roland aláhúzta:

Azt pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a ki nem adott szabadságot a munkavállaló év végén nem válthatja meg pénzben

Ami mindenkinek jár

A Munka Törvénykönyve rögzíti, hogy kinek mennyi szabadság jár. A munkavállaló minden munkaviszonyban töltött naptári évben jogosult úgynevezett rendes szabadságra, amely alapszabadságból és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke évi 20 munkanap, ami minden munkavállalót egyformán megillet. Ez a szabadság jár minden dolgozónak, életkortól, tapasztalattól, munkakörülménytől vagy akár a munkaidő hosszától függetlenül, legyen szó részmunkaidős, vagy teljes munkaidős foglalkoztatásról. Minimum ennyi szabadság mindenkinek jár egy évben. Erre az alapszabadságra jönnek a pótszabadságok különböző jogosultságok alapján.

A pótszabadságok járhatnak: az életkor alapján, a szülők számára, extrém munkakörülmények esetén, vagy fogyatékkal élő munkavállalóknak. Ezek közül életkorhoz kötött pótszabadság mindenkit, a gyermekek után járó pótszabadság pedig a legtöbbeket érinti. Az életkor előre haladásával egyre több plusz szabadnap illeti meg a dolgozókat. Két fő csoportba sorolhatók: beszélhetünk a fiatal munkavállalóknak járó pótszabadságról, és az életkorhoz kapcsolódó pótszabadságról, amelyet a kor előre haladásával kapnak a munkavállalók. Ez utóbbi úgy néz ki, hogy a 20 munkanap alapszabadsághoz egyre több pótszabadság adódik az alábbiak szerint:

• 25 éves kortól +1 nap,
• 28 éves kortól +2 nap,
• 31 éves kortól +3 nap,
• 33 éves kortól +4 nap,
• 35 éves kortól +5 nap,
• 37 éves kortól +6 nap,
• 39 éves kortól +7 nap,
• 41 éves kortól +8 nap,
• 43 éves kortól +9 nap,
• 45 éves kortól +10 nap.

Tehát: az első 3 „lépcsőfokon” háromévente növekszik egy-egy nappal a szabadnapok száma, onnantól pedig kétévente. Fontos, hogy a munkavállaló abban az évben válik először jogosulttá az adott életkorhoz kötött pótszabadságra, amelyik évben betölti a felsorolt életkorok valamelyikét. Ahogy idősödünk, úgy nő a szabadságunk mértéke is. Illetve, ami a 18 éveseket és a 18 évnél fiatalabbakat illeti, ők 5 szabadnappal többel gazdálkodhatnak évente.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hosszú hétvégék 2025-ben: így utazz jövőre 30 napot 4 nap szabadsággal

Egy három-, két négy- és egy ötnapos hosszú hétvége lesz 2025-ben, ám két ünnepnap is hétvégére esik majd.

Gyermekek után járó szabadságok

A 16 évnél fiatalabb gyermekes szülőknek szintén plusz szabadság jár. A gyermekek után járó pótszabadságok mindkét szülőt megilletik.

A pótszabadság mértéke szülőnként

• 1 gyermek után 2 munkanap;
• 2 gyermek után 4 munkanap;
• 3 vagy több gyermek után 7 munkanap évente.

A pótszabadság fogyatékkal élő gyermekenként 2 munkanappal nő – hívta fel végezetül a Pénzcentrum figyelmét Dénes Rajmund Roland.