Felmentési idő és felmondási idő 2025: mutatjuk, mikor hány nap, jár-e a szabadság, táppénz?

Cikkünkben annak jártunk utána, milyen új felmondási idő szabályok léptek életbe 2025-ben. Mit ír a Munka Törvénykönyve felmondási idő, felmentési idő tekintetében? A felmondási idő hány nap, kérhető-e a felmondási idő alatt táppénz, a felmondási idő naptári nap vagy munkanap formájában értelmezendő? Mit jelent a felmentés munkavégzés alól, hogyan történik a felmentési idő számítása és mennyi a felmentési időre járó bér? Mit érdemes tudni a felmentési idő alatt szabadság kiadása kapcsán, felmentési időre jár szabadság?

Munka Törvénykönyve felmondási idő 2025

2025. január 1-től újabb változások élesedtek a Munka Törvénykönyvében: az új szabályzás többek között érinti az apasági szabadságot, a beosztás szerinti emelt munkaidőt, a munkaszüneti napon végzett munkát, a választásokon való részvételt és a felmondási idő 2025 évi szabályait is. A következő friss változásokkal számoljunk:

• módosultak a beosztás szerinti emelt munkaidőre vonatkozó felmondási szabályok: a munkavállaló 6 hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén már 6 hónap elteltét követően is élhet felmondással, 15 napos határidővel a naptári hónap utolsó napjára való tekintettel;
• felmondási idő kollektív szerződés esetén 15 napnál hosszabb időben, de legfeljebb 30 napban állapítható meg;
• a vezető állású munkavállalók esetében is bevezetésre került a felmondási védelem az apasági szabadság idejére.

A felmondás típusai: milyen esetben szükséges a felmondási idő letöltése?

A Munka Törvénykönyve felmondási idő tekintetében kimondja, hogy az alábbi módokon szűnhet meg a munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló között:

• a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
• rendes felmondással (határozatlan idejű munkaszerződés felbontása bármelyik oldalról);
• azonnali hatállyal a próbaidő alatt (bármelyik fél részéről);
• rendkívüli felmondással (a munkáltató mulasztása okán);
• határozott idejű munkaviszony esetén a határozott időtartam letelte előtt (a munkáltató által).

A felmondási idő letöltése abban az esetben számít, ha a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezéssel szakítja meg a munkaviszonyt, vagy ha – bármelyik oldal kezdeményezésével – rendes felmondás történik.

A felmondási idő hossza: a felmondási idő hány nap?

A felmondási idő időtartama attól függ, hogy hány nap letöltését írja elő a munkaszerződésünk. A Munka Törvénykönyve felmondási idő szabályok rögzítik, hogy Magyarországon legfeljebb 1 év lehet a felmondási idő hossza – ilyen azonban csak kivételes esetekben fordul elő.

A felmondási idő Magyarországon alapesetben 30 nap, tipikusan 30-90 nap (1-3 hónap) között mozog, különleges esetekben viszont legfeljebb 1 év időtartamra várható el a felmondási idő letöltése. Közös megegyezéssel történő felmondás esetén a felmondási idő hossza szintén a megállapodás tárgyát képezheti.

Abban az esetben, ha a munkáltató szünteti meg a munkaszerződést, a munkavállalónak – ha nem egyeznek meg máshogy – jár a 30 napos minimum felmondási idő. A munkáltatónál eltöltött első 3 évben nem jár extra felmondási idő, azonban az ott töltött munkaévek alapján a dolgozó a munkaviszonya hosszúságával arányosan extra napokra válik jogosulttá:

• 3-5 év munkaviszony esetén: 30+5 nap;
• 5-8 év munkaviszony esetén: 30+15 nap;
• 8-10 év munkaviszony esetén: 30+20 nap;
• 10-15 év munkaviszony esetén: 30+25 nap;
• 15-18 év munkaviszony esetén: 30+30 nap;
• 18-20 év munkaviszony esetén: 30+40 nap;
• 20+ év munkaviszony esetén: 30+60 nap felmondási idő jár az elbocsátott dolgozónak.

A felmondási idő naptári nap vagy munkanap?

A felmondás előtt álló munkavállalók részéről gyakori kérdés, hogy például a felmondási idő 30 nap vagy munkanap, hogyan történik a felmondási idő számítása. Nos, ha az a kérdésünk, hogy a felmondási idő hány nap, jó, ha tudjuk, hogy

nem munkanapot, hanem naptári napot értünk a felmondási idő 2025 évi időtartama alatt.

Mikor jár felmondási védelem?

A munkavállalókkal bármikor előfordulhat, hogy átmenetileg olyan kiszolgáltatott élethelyzetbe kerülnek, ami különösen sebezhetővé teszi őket az elbocsátás, leépítés szempontjából. Ők ilyen esetben a Munka Törvénykönyve felmondási idő jogszabályok szerint védelmet élveznek a munkáltatói oldalról történő felmondással szemben (ettől függetlenül történhet felmondás a dolgozó oldaláról és közös megegyezéssel is). Felmondási védelem jár:

• várandósság és szülési szabadság idején;
• gyermekgondozási célzattal igénybe vett fizetés nélküli szabadság idején;
• a nők jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének (de legfeljebb ennek megkezdésétől számítva) hat hónapos időtartama alatt;
• illetve tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése idején.

Milyen következményekkel jár a felmondási idő le nem töltése?

A felmondási idő egy, a Munka Törvénykönyvének jogszabályaiban rögzített kötelezettség, mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről, ennek értelmében a felmondási idő le nem töltése vagy megtagadása jogellenes tevékenységnek minősül. Amennyiben nem teszünk eleget a felmondási idő letöltésének, vagy bármilyen okból kifolyólag megszegjük a felmondási idő szabályait, úgy jogerősen követelhet tőlünk kártérítést a munkáltató. Fordított esetben, ha a munkáltató tagadja meg a felmondási idő letöltését, szintén jogszabálysértést követ el, így a leépített dolgozónak jogában áll jogorvoslati lehetőségért folyamodni, kárpótlást vagy a felmondási idő letöltését kérni.

Felmondási idő alatt táppénz igényelhető?

Mondanunk sem kell, a felmondás előtt álló munkavállalók részéről az egyik leggyakoribb kérdés, hogy hogyan úszhatnák meg a felmondási idő letöltését. Habár a jogszabályok szerint felmondási idő alatt táppénz, betegszabadság igényelhető – hisz a felmondási idő letöltése alatt is bárkivel előfordulhat, hogy keresőképtelenné válik -, nem tanácsos ezzel a lehetőséggel élni, pláne nem úgy táppénzre menni, hogy közben munkaviszonyba kezdünk az új munkáltatónknál.

Gyanús esetekben a munkáltatónak jogában áll kivizsgáltatnia a keresőképtelenség valódiságát!

Felmentés munkavégzés alól: hogyan történik a felmentési idő számítása?

A felmentési idő általában a felmondási idő részét képezi, ekkor még él a munkavállaló munkaviszonya, azonban munkát nem végez. A felmentési idő kérdése a munkaviszony rendes felmondással (határozatlan idejű munkaszerződés felbontása) történő megszüntetése esetén merülhet fel, tipikusan abban az esetben, ha a munkáltató mondja fel a szerződést, vagy ha közös megegyezés történik. A Munka Törvénykönyve felmondás szabályok szerint, ha a munkáltató mond fel, köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére felmenteni a munkavégzés alól.

Felmentési idő alatt szabadság kiadása, felmentési időre járó bér

A felmentés célja, hogy a munkavállaló egyéb más tevékenységek mellett munkakereséssel vagy pihenéssel tölthesse a felmondási idő hátralévő részét. Tehát: a felmentési időre jár szabadság, vagyis a felmentési idő alatt még él a munkaviszony, azonban munkát már nem kell végezni. A fizetett szabadságaink egy részét időarányosan kivehetjük a felmondási és felmentési idő alatt is, azonban számoljunk azzal is, hogy a szabadságaink egy részével a munkáltató rendelkezik (ne felejtsük el a szabadság kivételével kapcsolatos szándékunkat legalább 15 napra előre jelezni).

A felmentési időre járó bér a munkavállaló távolléti díjának felel meg, kivéve, ha az adott személy munkabérre egyébként nem lenne jogosult. Ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették, vagy ha a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be, a kifizetett munkabért már nem lehet visszakövetelni. A felmentési idő egy- vagy több részletben is kiadható a munkáltató szabályai vagy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése alapján. Bővebb tájékoztatásért lapozzuk fel a Munka Törvénykönyvét és keressük a hatályos jogszabályokat!