Óriási foglalkoztatási válság jöhet Magyarországon: már elindult a lavina, jöhet a tömeges elbocsátás?

Nemrég a Pénzcentrumon már foglalkoztunk azzal, hogy a nyers gazdasági statisztikák, mint például a GDP, önmagukban nem mindig tükrözik egy ország valódi gazdasági helyzetét. Egy korábbi anyagunkban pedi utánaszámoltunk, hogyan áll Magyarország a közép-kelet-európai országok között, ha a hagyományos mutatók mellett más, a mindennapi életre közvetlenül ható gazdasági tényezőket is figyelembe veszünk.

Hasonlóan gyakran hivatkozott mérce a munkanélküliségi ráta, amelyet különösen politikai kontextusban emlegetnek: a csökkenő vagy növekvő számok gyakran a kormány teljesítményének mérőszámaként jelennek meg a közbeszédben.

EU-s összevetésben Magyarország viszonylag jól áll a foglalkoztatottság terén, ám a számok mögé nézve sokszor árnyaltabb a kép. A kérdés nem csupán az, hogy hányan találnak munkát, hanem az is, milyen a munkahelyek minősége, mennyire biztos a foglalkoztatás, és mennyire érzik magukat elégedettnek a dolgozók a jelenlegi helyzetükkel.

Hogy jobban átlássuk a tényleges helyzetet, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója, Nógrádi József volt a segítségünkre, aki rávilágított a hazai munkaerőpiac mögöttes folyamataira és kihívásaira.

Alacsony munkanélküliség, de tényleg minden rendben van a munkaerőpiacon?

Magyarország a hivatalos statisztikák szerint viszonylag alacsony munkanélküliségi rátával rendelkezik az EU-ban. Az Eurostat 2025 májusi adatai szerint a hazai munkanélküliségi ráta 4,3%, ami az EU-ban mindössze hét országban alacsonyabb. 

Ugyanakkor a trendek nem Magyarországnak kedveznek. A munkanélküliség növekvő tendenciájával nemrég a Pénzcentrum saját videósoroztában, a NapiCsárt-ban is foglalkoztunk:

Az EU átlag egyébként 5,9% volt, az euróövezetben pedig 6,3% ugyanebben az időszakban. Bár ezek az adatok elsőre kedvezőnek tűnnek, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója, Nógrádi József szerint a számok mögött komoly árnyalatok rejlenek.

Mennyire pozitív a hazai alacsony munkanélküliség?

A munkaerőpiaci biztonság nem csupán az álláshelyek mennyiségétől függ, hanem attól is, hogy a dolgozók mennyire érzik magukat védettnek, és milyen gyorsan képesek visszakerülni a piacra, ha elveszítik az állásukat.

Nógrádi József rámutatott, hogy a munkahely elvesztése hosszabb távon is hatással van a dolgozók esélyeire és hangulatára.

Ha valaki kiesik a munkaerőpiacról, oda átlagosan 13 hónap múlva tud visszakerülni, ami rendkívül nehézzé teszi a visszakapaszkodást.

Ez a hosszú visszakerülési idő azt jelenti, hogy az alacsony munkanélküliségi ráta mögött nem feltétlenül áll erős munkaerőpiaci stabilitás, és a számok önmagukban nem tükrözik a dolgozói elégedettséget.

Miért elégedetlenek a dolgozók a fizetésükkel?

A Trenkwalder egy korábbi kutatásából kiderült:

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével.

A szakértő szerint ennek részben az lehet az oka, hogy a munkavállalók elégedettségét alapvetően befolyásolja a keresetük vásárlóértékének a megtartása. Amennyiben nagyobb az infláció (nem a mért, hanem a dolgozó által érzékelt) mint amilyen béremelést az adott cég képes adni, akkor bizony a dolgozók elégedettsége is nagy mértékben romlik.

Ráadásul amikor recesszív a gazdaság, a cégek nem béremelésen, hanem sokkal inkább a leépítéseken kezdenek el gondolkozni. Mindez rányomja a bélyegét a dolgozók hangulatára is.

– ecsetelte a Trenkwalder szakértője.

EZ IS ÉRDEKELHET

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Csökken a munkahelyek száma

Az elmúlt években a nyílt piacon elérhető álláshelyek száma 20-25 százalékkal csökkent a korábbiakhoz képest. Ez a csökkenés több tényezőnek tudható be: a cégek büdzsé-szorítása, a munkaerőpiaci jelentkezők növekvő száma, valamint a HR-szolgáltatók kapacitásproblémái.

Nógrádi kiemelte, hogy sok jelölt hosszú, többkörös kiválasztás után sem kap visszajelzést, miközben a szakemberhiányról folyamatosan beszélnek.

Miközben mindenki szakemberhiányról beszél, a nemzetközi szakemberek azt tapasztalják, hogy nincs visszajelzés feléjük.

– magyarázta az igazgató.

„A hiányosságok a munkaadók és a munkavállalók közötti kommunikációban, valamint a döntéshozatali folyamatok lassúságában is tetten érhetők.” – tette hozzá.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt sokan nem is tudják a német álomról: vajon még mindig Kánaán várja a kivándorló magyarokat?

A német politikai vitákban két fő téma áll a középpontban: a minimálbér 15 euróra emelése és a szociális támogatások szigorítása.

Miért mennek sokan külföldre?

A csökkenő tendencia ellenére a hazai lehetőségek látszólag még mindig széleskörűek, de Nógrádi szerint a cégek bizonytalansága, a lassú döntéshozatal és a munkaerőpiac torzulásai sokakat a külföldi munkavállalás felé terelnek. Azok, akik rendelkeznek nyelvtudással és speciális készségekkel, egyre nagyobb arányban választják a külföldi lehetőségeket, míg a kevesebb képességgel rendelkezők ideiglenes megoldásokkal küzdenek.

Ha egy induló külföldi állásnál még nem szükséges a nyelvtudás, jó eséllyel a dolgozók nem fognak ellenállni neki.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az angol már a múlté: kiderült, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

2024-ben mindössze 58 969 fő tett nyelvvizsgát Magyarországon – miközben tíz évvel korábban még több mint kétszer ennyien próbálkoztak.

Ez azt mutatja, hogy a pályaválasztás és az elhelyezkedés minősége nemcsak a munkahelyek számától, hanem a munkaadói bizonytalanságtól is függ.

Bár a statisztikák alapján a magyar munkaerőpiac stabilnak tűnik, a számok mögött jelentős bizonytalanság és elégedetlenség húzódik. A dolgozók elégedettsége, a munkahelyek minősége és a karrierlehetőségek stabilitása kulcsfontosságú tényezők a valós munkaerőpiac megértéséhez.