Egyre több magyar állás kerül veszélybe az automatizáció miatt. Megmutatjuk, mely munkakörök tűnhetnek el 2034-ig – és hol maradhat esély a dolgozóknak.
Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adatai szerint 2024-ben már a 60 ezret sem érte el a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, szemben a tíz évvel korábbi évi 130 ezer fővel. Különösen a ritkább nyelvek esetében drasztikus a visszaesés, de még angol nyelvből is csak feleannyian szereztek nyelvvizsgát, mint 2015-ben. A szakértők szerint, aki középiskolás évei alatt nem szerez nyelvvizsgát, az később jó eséllyel nem is fog. De vajon ezzel arányosan tényleg romlik a magyarok nyelvtudása? Kérdéseinkre Bodor Fruzsina, a Prohuman, valamint Nógrádi József, a Trenkwalder munkaügyi szakértői válaszoltak.
Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának friss, áprilistól véglegesnek tekinthető adatai szerint 2024-ben mindössze 58 969 fő tett nyelvvizsgát Magyarországon – miközben tíz évvel korábban még több mint kétszer ennyien, 122 885-en próbálkoztak. Ez brutális, majd’ 52 százalékos csökkenést jelent egy évtized alatt.
A számok drámaiak, de nem feltétlenül mondanak el mindent. Vajon valóban kevesebben beszélnek idegen nyelveken? Esetleg másképp bizonyítják tudásukat, vagy egyszerűen már nincs akkora tétje a papírnak, mint korábban? Cikkünkben annak járunk utána, hogy mi okozhatja a visszaesést, mennyit ér ma egy nyelvvizsga a munkaerőpiacon, és egyáltalán: le lehet-e fordítani a valós nyelvtudást egy bizonyítvány nyelvére. Hogy képet kapjunk a magyar munkavállalók nyelvtudásáról, megkérdeztük a Prohuman és a Trenkwalder képviselőit is a jelenlegi trendekről.
Tényleg romlik a munkaerőpiacra mostanában belépő fiatalok nyelvtudása?
Nógrádi József, a Trenkwalder munkaügyi szakértője szerint: Ez „sajnos tapasztalható”. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyre többen vannak olyanok, akik, nyelvvizsga nélkül is beszélnek valamilyen nyelvet egy bizonyos szinten.
Főként az látszódik, hogy lexikális/szakmai tudás, illetve a beszédkészség fejlesztése már a múlté, és írásban sok fiatal magabiztosabb – ezeket a készségeket gyakran nem nyelviskolában, hanem például a social mediában, tik-tokon, youtube-on, játékok során sajátítják el. A közösségi média nyelve viszont sokszor „szleng”, vagy kevert nyelvezet, ami nem felel meg a munkahelyi kommunikáció igényeinek. Az egyéb idegen nyelvek (német, spanyol, olasz, francia) szinte teljesen eltűntek, örülünk, ha fel tudunk venni angol nyelvtudással jelöltet.
A Prohuman képviselője, Bodor Fruzsina ettől gyökeresen eltérő tapasztalatokról tudott beszámolni:
Mi épp az ellenkezőjét érzékeljük, a fiatalok egyre nagyobb arányban beszélnek jól, elsősorban angolul. Lassan, de biztosan fejlődik a nyelvtudás a főként a nagyvárosokban vagy azok környékén élő jelentkezőknél.”
A szakértő elmondta: az angol mellett egyre többen beszélnek németül, franciául, olaszul vagy spanyolul. Hozzátette: „A nyelvvizsgák száma valóban csökken, de tapasztalataink szerint ez korábban sem állt szoros összefüggésben a nyelvtudás tényleges szintjével".
Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy az egyre szélesebb körű internethasználat elképesztő gyorsasággal vértezi fel használható angoltudással a fiatalokat. A nyelv megértése tehát semmiképp sem kérdés. Bodor Fruzsina azonban kiemelte: „a nagyobb kihívást a szóbeli kommunikáció jelenti a jelölteknek, de jellemzően itt sem a tudás, hanem az önbizalom hiánya okozza a legnagyobb gondot. Ez egyébként nem csupán az idegen nyelvek esetén igaz”.
Mennyire maradt meg valós elvárásként a munkáltatók részéről az idegennyelv-tudás?
Mióta a mesterséges intelligenciának köszönhetően másodpercek alatt fordíthatunk le komplett szövegeket tökéletes magyarsággal, sokakban felmerülhet: tényleg szükséges még az alapszintűnél fejlettebb nyelvtudás a munkaerőpiacon? Nógrádi József szerint igen, ennek azokban gyakran sajátos okai vannak.
„Az idegennyelv-tudás is egy olyan szűrő, mint a legmagasabb iskolai végzettség. Ezért, bár esetleg az adott pozícióban nem is kell rendszeresen idegen nyelvet használni, a nyelvtudást mégis beleírják a munkáltatók a hirdetésekbe, mert ezzel is szűrik a bejelentkező jelölteket” – ecsetelte a szakértő.
A Trenkwalder képviselője ugyanakkor elmondta: a digitalizáció és automatizáció hatása nagyon is érzékelhető: az automatizált fordítók és valós idejű tolmácsalkalmazások fejlődése miatt valóban csökkent az igény az alapszintű nyelvtudás iránt bizonyos területeken (pl. egyszerű adminisztratív feladatok, rutinszintű írásos kommunikáció).
Az idegennyelv-tudás gyakran nem önmagában érték már, hanem digitális kompetenciákkal kombinálva válik hasznossá (pl. nemzetközi IT support, globális HR rendszerek kezelése). A digitális munkakörnyezet nyelve gyakran továbbra is angol, így annak is kell valamilyen szintű nyelvismeret, aki nem kommunikál aktívan az adott nyelven.
Bodor Fruzsina szerint a technológia fejlődése hiába jelentős itthon is, a magyarországi vállalati környezetben a digitalizáció és az automatizáció még nem éri el azt a szintet, hogy a nyelvtudással szembeni elvárásokon érdemben enyhíteni tudjanak vagy akarjanak.
„Fordítási feladatokat kiváltanak már most is a vállalatok a mesterséges intelligencia segítségével, de ott, ahol két fél közötti kommunikációra van szükség, továbbra is az emberi tudást keresik a munkáltatók.” – tette hozzá a Prohuman szakértője.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Egy állásinterjún túljuthat, aki nem beszél nyelvet – de nem éri meg az ügyeskedés
„A nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása ritkán elvárás, jellemzően csak állami cégeknél találkozunk ezzel, illetve olyan pozícióknál szükséges, ahol a munkakör betöltéséhez kötött, előírt követelmények vannak – például pályázati finanszírozás miatt. A bizonyítványok bemutatását azonban a beléptetéskor kérni szokták a munkáltatók” – hangsúlyozta Bodor Fruzsina.
Nógrádi József szerint az ilyen helyzetek elkerülése érdekében fontos lenne az objektív nyelvi szintmérés bevezetése a kiválasztásban. „Kezdő munkavállalók esetén pedig fontos lenne lehetőséget biztosítani a nyelvi fejlődésre (belső képzés, mentorálás, tanfolyam-támogatás, stb…)” – mondta el. A szakértő kiemelte, hogy a gyenge, vagy nemlétező nyelvtudással ha fel is vesznek valakit, csak kevesebb pénzért tudják alkalmazni a munkavállalókat, mint ami az adott jelölt bérigénye.
Sok munkáltató is presztízskérdést csinál a nyelvtudásból
Bodor Fruzsina rávilágított, hogy a fentebb említettek ellenkezőjére is van példa: amikor egy álláshirdetésben megkövetelik az idegennyelv-ismeretet, miközben a napi munkában valójában alig használják azt.
Sajnos ez valóban elterjedt tendencia, pedig számos hátránnyal jár, ha úgy vár el a munkáltató nyelvtudást, hogy azt a munkavállaló a gyakorlatban nem tudja használni. Egyrészt rengeteg potenciális jelentkezőt kizár a kiválasztási folyamatból, másrészt egy nyelvet valóban jól beszélő jelölt számára kevésbé lesz motiváló egy olyan munkakörnyezet, ahol ezt a tudását nem tudja használni, hiszen a nehezen megszerzett nyelvismeret gyakorlás hiányában megkophat.
– magyarázta a szakember.
Nógrádi József szerint azonban van magyarázat a jelenségre: A Trenkwalder tapasztalatai szerint a munkáltatók gyakran fel akarnak készülni arra, ha a későbbiekben „mégis” kell nyelvet használni, ne akkor kelljen fejleszteni a nyelvtudást, hiszen az nem keddről szerdára történik. Mint mondták: „A nyelvtudás egyfajta biztonsági vagy jövőbeni igény miatt szerepel ebben az esetben: lehet, hogy most nem szükséges, de későbbi belső átszervezés, projekt vagy ügyfélkapcsolat esetén hasznos lehet.”
Bodor Fruzsina kiemelte, hogy egy másik ok is lehet a háttérben: „Gyakran azt látjuk a tendencia mögött, hogy a munkáltatók a nyelvtudást egyfajta minőségi mutatóként értelmezik, és összekötik a tanulási képességgel – él az a prekoncepció, hogy aki tud idegen nyelven beszélni, jobb szakember, mint azok a jelöltek, akik nem. Előfordul az is, hogy egy munkáltató a jövőbeni nemzetközi törekvéseire szeretne azzal felkészülni, hogy már tudatosan olyan csapatot épít, amely képes lesz a nemzetközi piacon is helytállni.”
Van még egy nyomós ok, ami miatt rossz hír a magyaroknak, ha nem beszélnek nyelveket
Felvetődik a kérdés: ha tényleg romlik a magyarok nyelvtudása, vajon elkezdenek a cégek inkább külföldi, de nyelvtudással rendelkező fiatalokat alkalmazni? Nógrádi szerint bizony ez könnyen előfordulhat.
Sok olyan SSC/BSC van, ahol külföldi dolgozók kiválóan tudnak érvényesülni a magyarokkal szemben. A nemzetközi cégek értékelik, ha valaki többnyelvű és többkultúrájú környezethez szokott, mert könnyebben illeszkedik be a globális csapatokba. A hazai cégek viszont, ha valaki nem beszéli a magyar nyelvet, akkor őt nem veszik fel, mert nem tudják integrálni a meglévő dolgozói állományba.
– magyarázta a Trenkwalder szakértője.
Abban pedig mindketten egyetértettek, hogy belátható időn belül a nyelvtudáshoz kötődő munkaerőpiaci előnyök, beleértve az anyagi juttatásokat, csak növekedni fognak.
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
Három bankot is felvásárolt, most már a tőzsdére lépne a magyar közösségi bank
A Pénzcentrum Fáy Zsoltot, a MagNetbank elnökét az elmúlt évek akvizícióiról, a növekedési tervekről, közösségi bankolásról, de a permakultúrális gazdálkodásról is kérdezte.
-
4000 műtétre készülnek: nagy dobás ez a magyar magánkórháztól
A Dr. Rose Magánkórház a meglévő fekvőbetegosztályt 1500 négyzetméterrel, 2 műtővel és 22 betegszobával növelte.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








