Most jön a hideg zuhany rengeteg magyar dolgozónak: máris veszélyben a jövő évi béremelés

Szokatlanul feszült légkörben folynak a minimálbér és a garantált bérminimum tárgyalásai, annak ellenére, hogy tavaly a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) hároméves bérmegállapodást kötöttek. A probléma gyökere, hogy a gazdasági környezet drasztikusan megváltozott az eredeti tervekhez képest.

Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke a Portfolio-nak adott interjújában kifejtette: "Minden ok adott arra, hogy ne legyen könnyű a megegyezés, hiszen mindhárom fél arra épített a 3 éves bérmegállapodás tárgyalásakor, hogy hogyan osztoznak egy dinamikus gazdasági növekedés hozadékán, nem igazán készültek egy nullát alig meghaladó 2025-ös növekedésre."

A bérmegállapodás szerint 2025-ben 9%-kal, 2026-ban pedig 13%-kal emelkedne a minimálbér, amennyiben megvalósul a 3% feletti GDP-növekedés. Csakhogy a jelenlegi előrejelzések szerint jövőre mindössze 0,5% körüli gazdasági bővülés várható a tervezett 3,4% helyett.

EZ IS ÉRDEKELHET

Gulyás Gergely bejelentése: újra kell tárgyalni a minimálbér-emelést, ez sok dolgozónak nem fog tetszeni

Délelőtt fél tíztől Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő.

"Amikor a megcélzott 3,4% helyett 0,5% lesz legfeljebb a GDP-növekedés, azt nézhetjük úgy is, hogy az elosztható rész a tervezett egyhatoda" – fogalmazott Lakatos, aki szerint ez mindenképpen indokolja a megállapodás újratárgyalását.

Az MGYOSZ által végzett reprezentatív felmérés szerint a vállalatoknál a béremelés mértéke 7-7,5%-ra tehető, szemben a KSH által mért 9-9,5%-os össztársadalmi keresetemelkedéssel. A különbséget többek között az egyszeri kifizetések, a közszféra bérváltozása és az adóváltozásokból eredő hatások okozzák.

Orbán Viktor miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott, hogy kétszámjegyű minimálbér-emelésre csak a kormány hathatós segítségével, a közterhek csökkentésével lát lehetőséget. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint reális esély van a szociális hozzájárulási adó 13%-ról 12%-ra történő csökkentésére, bár ez évi 200 milliárd forintot venne ki a költségvetésből.

Lakatos Péter emlékeztetett, hogy az EU irányelve szerint a minimálbérnek biztosítania kell a dolgozók méltányos megélhetését, és az átlagbér legalább 50%-át, illetve a mediánbér 60%-át kellene elérnie. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elmúlt két év jelentős, 10% feletti reálbér-emelkedést hozott érdemi gazdasági növekedés nélkül, és "harmadszorra ez már 'hozomra' nem vállalható".

A tárgyalások kedden folytatódnak, ahol már arról lesz szó, hogy miként lehet érdemes változtatni a bérmegállapodáson a megváltozott gazdasági körülmények között.