Itt a hidegzuhany, többszázezer magyarnak csökken a fizetése: nagy bajban a dolgozók, hogy fognak megélni?

A KSH kísérleti statisztikái alapján jól látható, hogy az átlagos béremelkedés elfedi a valós helyzetet. Meglepő módon a dolgozók több mint 15%-ának még a nominális, forintban kifejezett bére is csökkent az elmúlt időszakban, ami ellentmond a bérek "lefelé rugalmatlan" közgazdasági elvének.

Ennek egyik magyarázata lehet a kényszerű munkahelyváltás. Magyarországon – ahol az EU-ban a legrövidebb ideig, mindössze 3 hónapig jár a munkanélküli segély – az állását elvesztő munkavállaló gyakran kénytelen gyorsan elfogadni egy rosszabbul fizető pozíciót, mivel nincs ideje megfelelő állást keresni.

A nominális bércsökkenés másik oka lehet, hogy a gazdasági stagnálás miatt a vállalatok csökkentik a munkaórák számát, visszafogják a hétvégi munkavégzést, a túlórákat, vagy mérséklik a bónuszokat és jutalmakat. A betöltetlen álláshelyek számának drasztikus visszaesésével és egyes iparágakban a foglalkoztatottak számának csökkenésével a munkaerőhiány is enyhült, így a munkavállalók alkupozíciója gyengült.

A bizonytalan gazdasági környezetben számos vállalat áttért arra a gyakorlatra, hogy csak a kulcspozíciókban dolgozókra és értékteremtő készségekre összpontosítja a béremeléseket, így sok dolgozó kimarad az általános béremelésből.

Nemzetközi kutatások is megerősítik, hogy nem minden munkavállaló részesül évenkénti béremelésben. Az Egyesült Államokban a dolgozók legalább egyharmada nem kap éves alapbéremelést, és Nagy-Britanniában sem magától értetődő az évenkénti fizetésemelés. A hazai munkaerőpiaci felmérések szerint sok magyar cég sem szeretne minden évben emelni.

Vannak olyanok is, akiknek ugyan emelkedik a nominális bére, de nem olyan mértékben, hogy kompenzálja az inflációt, így a fizetésük vásárlóereje csökken. Ez magyarázza, hogy a munkavállalók egyharmadának visszaesik a reálbére, ami jelentősen befolyásolja fogyasztási szokásaikat.

Felmerül a kérdés: hogyan nőhet mégis átlagosan közel 10%-kal a kereset Magyarországon? A válasz egyszerű: sokan vannak, akiknek 25 vagy akár 50%-kal is nő a jövedelmük. Ezek a jelentős bérugrások azonban leggyakrabban munkahelyváltással érhetők el.

A nemzetközi kutatások szerint a "job hopperek" – akik tudatosan váltanak munkahelyet – 5-10 év munkatapasztalattal jelentősen magasabb bérszintet érnek el, mint a munkáltatójukhoz hűséges kollégáik. A hazai statisztikák is azt mutatják, hogy a dolgozók 10-20%-ának 25%-nál nagyobb mértékben nő a bére, többnyire munkahelyváltás révén.

Az ágazati különbségek is jelentősek. Az adatok szerint az államhoz köthető szektorokban sem automatikus az éves béremelés. Idén például a közigazgatás, védelem és társadalombiztosítás területe teljesít a legrosszabbul a béremelések tekintetében.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!