HR a köbön: döbbenetes, mire van leginkább szüksége a magyar irodistáknak

Az irodaházi dolgozók -saját bevallásuk szerint -átlagosan munkaidejük 80-90 százalékát az irodaépületen belül töltik. Nagy részük azonbannapontalegalábbegyszer elhagyja az épületetmunkaidőben;csupánkisebbrészük - az irodaházi dolgozók körülbelül 8 százaléka -, aki egyáltalán nem teszikia lábátaz épületbőla munkaidő kezdete és vége között. A budapesti irodaházakban dolgozók összességében véve jóval magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a regionális -közép-magyarországi -átlag, s felülreprezentált körükben a 30-39, illetve a 40-49 éves korosztály: közülük is azok, akik magasabb aránybankijárnak az irodaépületet környező utcákba, inkább a fiatalabbak, a szolgáltató-kiszolgáló munkakörökben dolgozók, valamint - nem meglepő módon - a dohányosok - derült ki a GfK legfrissebb kutatásából.

A munkaidőben az irodaházon kívül töltött időtartamok nagy változatosságot mutatnak, de nagy átlagban 27 perc körül alakulnak. Fontos üzenete a kutatásnak, hogy az irodaházakkörnyékét illetően az ott dolgozókelsősorban kellemesebb környezetre - zöldterületekre,rendezettségre,tisztaságra, leülésre és pihenésre alkalmas szabadtéri helyekre-vágynak: ezt általános igényként fogalmazhatjuk meg. A parkolási lehetőségek fejlesztése is gyakran elhangzó kívánság -az érintettek köree tekintetbenelég magas, hiszen az irodaházakban dolgozók csaknem egynegyedeminden nap, további 11 százalékuk pedig hetente többször autóval megy dolgozni.

Az irodaházakból kijáró dolgozók mintegy 50 százaléka tér benapi rendszerességgel valamilyen környékbeli vendéglátóhelyre, elsősorban ebédidőben. A legnépszerűbbeka kifőzdék és gyorséttermek, valamint a különféle ételbárok és pékségek, de viszonylag sokan választják a gyorsétteremláncokat vagy az utcai falatozókat, büféket is. Emellett nem elhanyagolható azok aránya sem, akik elvitelre -munkahelyi, vagy menet közben történőfogyasztásra-vásárolnak élelmiszert, akár vendéglátóhelyen, akár valamilyen (főkéntkisebb alapterületű) élelmiszerüzletben. 

Összességében elmondhatjuk, hogy az irodai dolgozók e téren igénylik a változatosságot: nemcsak sokféle étkezési lehetőséget vesznek igénybe széles körben, de általánosan igényelt fejlesztés részükről az irodaházak környékén az étkezési lehetőségek szélesebb választéka.S ha már munkahelyi étkezés: az irodaépületen belül -annak elhagyása nélkül - fogyasztott ételek esetében az otthonról hozott elemózsiaa legnépszerűbb, míg az ételrendelés összességében az irodaházi dolgozóknak viszonylag kisebb hányadára jellemző, inkábba fiatalabbakra.

Az irodaépületbe menet vagy onnan jövet a dolgozók körülbelül kétötöde ejt útba valamilyen üzletet vagy szolgáltatót a környéken. Munkába menet legjellemzőbben valamilyen étkezőhelyre vagy élelmiszerboltba ugranak be, s míg hazafelé is leginkább élelmiszerboltokat ejtenek útba, ekkor a legmagasabb a nem-élelmiszerjellegű üzletek látogatása is. Összességében azonban kevéssé jellemző, hogy az irodaházi dolgozók a munkahelyük környékén végezzék a nagyobb léptékű beszerzéseiket: saját becslésük szerint havi teljes élelmiszer-és napi fogyasztási cikk-költéseik 55 százalékát az otthonuk közelében található boltokban költik el, 

Ami az egyéb vásárlásokat, illetve az ügyintézést illeti, az irodaház környékén jellemzően gyógyszertárakat, drogériákat, dohányboltokat, újságost, postát, ATM-et és bankfiókokat keresnek felaz irodai dolgozók -vagyis nem a tartósabb, nagyobbfogyasztási cikkek beszerzése a tipikus.

A kutatásban még sok más tényezőt is vizsgáltunk: példáulhogy az irodaházi dolgozók honnan és milyen közlekedési eszközökkel járnak munkába; hány perc alatt érnek be a munkahelyükre; mit és hol sportolnak; milyen szórakozási lehetőségeket keresnek; vagy hogy mennyire használják ki a közeli bevásárlóközpontok nyújtotta lehetőségeket. Az irodaházak dolgozóinak különböző alcsoportjai sok esetben eltérő életstílussal, elvárásokkal, igényekkel rendelkeznek, s az irodaházak környékének emiatt is komplex feladatoknak kell megfelelnie.