Pénzügyi Békéltető Tanács: 13 milliót nyertek az ügyfelek

Aki tehette, az nem tudta, aki tudta volna, az nem tehette
Július előtt a kamarák mellett működő békéltető tanácsok próbáltak rendet tenni az ügyfél és a hitelintézet között. Ha a jó szándék meg is volt, eszköz híján tehetetlenek voltak ezek a testületek. Minden pénzügyi intézménnyel szembeni szankció lehetősége a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél összpontosult, melynek érdekvédelmi képessége elhanyagolható volt. A szerződések jogszerűségének vizsgálata ugyanis ekkor nem volt feladata a PSZÁF-nak, nem is járhatott el ilyen ügyekben.

Ezt a kettősséget szüntették meg a PSZÁF-on belül működő PBT felállításával, végre egy szankcionálási eszközzel is felvértezett érdekvédelmi szervezet kopogtathatott a bankok ajtaján különböző vitás ügyekben eljárva.

Felállítása óta eltelt több mint száz nap alatt 579 kérelem érkezett a tanácshoz. Eddig összesen 18 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a PSZÁF, mert az adott pénzügyi szolgáltató megsértette a pénzügyi békéltetésből rá háruló kötelezettségét. Ezt a megelőző rendszer semmilyen formában nem tudta szankcionálni. Ez mindenképp óriási előrelépés, még ha aprópénznek is tűnik az a 18 millió.

Az alávetés: jó bankok vs. rossz bankok?
A PBT döntéseinek alkalmazásánál óriási jelentősége van az alávetés intézményének, mivel a döntés nem kötelező érvényű ezért csak azoknál a bankoknál lehetünk biztosak a vita pozitív lezárása utáni kártalanításunkban, ahol a bank aláveti magát a PBT döntésének. 

Vannak intézmények, melyek a legtöbb esetben alávetik magukat - még az ügy indításakor - a végleges döntésnek, de általános nyilatkozatot nem tesznek. És van néhány feketebárány, akik kivárnak vagy egyáltalán nem működnek együtt.

Az eddig beérkező ügyekből összesen 118 zártak le, melyek 63 százalékában a fogyasztónak adtak igazat a pénzügyi szolgáltatóval szemben. Ezekben az ügyekben megítélt teljes kártérítési összeg 13,2 millió forint volt.

A PBT legfontosabb tulajdonsága az ingyenesség, fennállása óta így költségek nélkül indulhat hatékony érdekegyeztetés az ügyfelek és a pénzügyi intézmények között. A szép számban tett teljes alávetési nyilatkozatokból jól látszik: a bankok fontosnak tartják, hogy az ügyfelek biztonságban érezzék magukat. Ha nem is ez alapján kell biztosítót, bankot vagy más pénzügyi szervezetet választanunk, de érdemes mérlegelni, hogy esetleges vita esetén melyik intézménnyel tudunk biztosan egyenlő félként tárgyalni, amire most szinte csak a PBT ad lehetőséget.