Élettársak: már csak Áderben bízhatnak

"Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja az Alaptörvény negyedik módosítását (Módosítás), amelyet az elfogadás után az Országgyűlés elnöke megküld a köztársasági elnöknek. Ezt követően a köztársasági elnök dönti el, hogy a normaszöveget aláírja-e, vagy pedig gyakorolja a politikai vagy az alkotmányossági vétó jogát" - kezdi levelét Szabó Máté.

Az alapvető jogok biztosa szerint ha az előterjesztés tartalma bekerül az alaptörvénybe, akkor egymással ellentétes következtetések is levonhatók lennének az alaptörvény szövegéből. "Ez az állapot az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyeztetheti" - közölte Szabó Máté.

Azt írta: a módosítás több rendelkezése az alkotmányozó Országgyűlés szerint is ellentétes az Alkotmánybíróságnak (Ab) - az alaptörvényből vagy a korábbi alkotmányból levezetett - döntéseivel. Más rendelkezések pedig olyan tartalmú szabályozást vezetnek be, amelyek alkotmányossága a hatályos alaptörvény alapján is vitatható. Szabó Máté szerint a módosítás tartalma alapjaiban érinti a hatalommegosztást, a fékek és ellensúlyok rendszerét Magyarországon.

Az ombudsman a levélben arra is kitér: a köztársasági elnök alkotmányos jogállásának megfelelően őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az alkotmányos keretek között felléphet a demokratikus működés helyreállításáért, ha olyan jelenséget tapasztal, amely az államszervezet működését súlyosan veszélyezteti. "Az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés ugyanakkor a köztársasági elnök kizárólagos jogköre; e tevékenységet nem vállalhatja át sem az alapvető jogok biztosa, sem az államszervezet valamelyik másik intézménye" - szerepel a levélben.

A Fidesz és a KDNP képviselői azt követően terjesztették a parlament elé a negyedik módosítást, hogy az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette az átmeneti rendelkezések több passzusát; az előterjesztés ezek egy részét építené be az alaptörvénybe. A kormánypártok így az alkotmányban rögzítenék a többi között a hallgatói szerződés lehetőségét, valamint azt, hogy az Ab az alaptörvény értelmezése során nem vehetné figyelembe az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott Ab-határozatokat és indoklásukat.

Az előterjesztés az Alaptörvényben rögzítené egyebek között, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Mint arra korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet, ez azt jelenti, hogy az élettársak akkor sem alkotnának egy családot, ha gyermekük születik, mindkét fél csak a közös, illetve a korábbi kapcsolatából született gyermekével képezne külön-külön családokat. Az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hozott határozatában megállapította, hogy a kétharmados parlamenti többség túlzottan szűkre szabta a család fogalmát a családok védelméről szóló törvényben. A kormánypártok ahelyett, hogy tágítanák a fogalmat, az Alaptörvénybe betonoznák a szűkre szabott meghatározást.

KATTINTS! Nesze nektek, élettársak! Gyermekkel sem lesztek család

Megváltozna emellett a véleménynyilvánításról szóló rész is. Ugyancsak az alkotmányba kerülne a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, és a választásokat megelőző kampány egyes elemeinek szabályozása. A hajléktalanok ügyét is alkotmányos szintre emelnék a kormánypártok.

A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is kérhet alkotmányossági vizsgálatot az Alkotmánybíróságtól, és az is az alaptörvénybe kerülne, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesüléséért.