Eleged van a botrányokból? Itt biztonságban van a pénzed

Az elmúlt hónapok brókerbotrányai és pénzügyi átverései miatt sokan keresnek biztonságos helyet a megtakarított forintjaiknak, akár a kártalanításból kaptak vissza pénzt, akár csak egyszerűen megrendült a bizalmuk a jelenlegi szolgáltatójukban. A bankbetétek mellett az egyik legjobb alternatívát nyújthatják az állampapírok, amelyek mögött a magyar állam áll. Lényeges, hogy a forint alapú állampapírok után nincs egészségügyi hozzájárulás (EHO) kötelezettség, ami a kamat 6 százalékáig terjedne más értékpapír esetén.

Hogyan vásárolhatjuk meg az állampapírokat?

Ha csak állampapírokat szeretnénk vásárolni, akkor a legkézenfekvőbb a Magyar Államkincstárnál (MÁK) számlát nyitni, de miért ez a legjobb megoldás ebben az esetben?

• A számlavezetés ingyenes

• Nincs adás-vételi díj

• Nincs jegyzési díj

• Nincs készpénzfelvételi díj (a tranzakciós illetéket áthárítják: 0,3 százalék, legfeljebb 6 ezer forint)

• Nincs átutalási díj (a tranzakciós illetéket áthárítják: 0,3 százalék, legfeljebb 6 ezer forint)

Érdekes, hogy amennyiben a pénzünkhöz akarunk jutni, akkor a tranzakciós illetéket ki kell fizetni, igaz, a számlavezetésért és a számlán végzett műveletekért nem számítanak fel díjat.

Ha viszont az állampapíron kívül más értékpapírt is vásárolnánk ugyan arra a számlára (pl. befektetési alap, részvény stb.), akkor a bankok ajánlatai közül érdemes válogatnunk. A legtöbb pénzintézetnél tudunk olyan számlát nyitni, amire megvásárolhatjuk az állampapírokat. Ha valaki nem talál a közelében MÁK-kirendeltséget, akkor is érdemes lehet egy bank ajánlatát választani, hiszen sokkal több fiókkal rendelkeznek, mint az Államkincstár.

Érdemes megemlíteni az állampapírok két speciális formáját:

• A Kincstári Takarékjegyeket csak a Postán vehetjük meg.

• A Babakötvényt kizárólag Start-értékpapírszámlára vásárolhatunk.

Milyen számlát nyithatunk?

Alapvetően két számlatípus van, amire állampapírokat vehetünk:

• Értékpapírszámla

• Tartós Befektetési Számla (TBSZ, ami egyfajta speciális értékpapírszámla)
  

Az értékpapírszámlára minden, adott intézmény által forgalmazott értékpapírt megvásárolhatunk, míg a TBSZ ebből a szempontból korlátozott, igaz, az állampapírok esetében nincs ilyen korlátozás.

A TBSZ egyébként három év után EHO mentességet is ad, igaz az állampapírok után eleve nem kell megfizetni ezt a terhet. Lényeges, hogy a TBSZ megtakarítási időszakai egybe esnek a lakossági államkötvények futamidejével, amelyek 3 és 5 évre (PMÁK), illetve 4, 6 és 10 évre (BMÁK) vásárolhatóak meg.

Hogyan kezeljük a számlánkat?

A számlánk kezelését nem kell személyesen intézni, mivel a netbankok többségénél már elérhető a befektetés funkció, amin keresztül megvásárolhatjuk és eladhatjuk az állampapírjainkat. A MÁK-nak is van hasonló rendszere, ami a WebKincstár névre hallgat. Emellett intézhetjük ügyeinket telefonon, személyesen vagy mobilalakalmazáson keresztül is, azonban a bankoknál átalában díjat számítanak fel, ha a fiókban intézzük az adás-vételeket.

Ezeket az állampapírokat vehetjük meg

A legegyszerűbb konstrukciójú állampapír a Kincstári Takarékjegy és a Kincstári Takarékjegy Plusz, amiket kizárólag a Postán vásárolhatunk meg. De nem csak emiatt különlegesek a konstrukciók. A Takarékjegyek az egyetlen olyan állampapír-formák, amelyet nem csak demateralizáltan (elektronikus jelként) vásárolhatunk meg, hanem a kezünkbe kapjuk a kötvényt papírformátumban is. A takarékjegyeknek fix, lépcsőzetes kamatozásuk van.

A Kamatozó Kincstárjegy és a Féléves Kincstárjegy azok az állampapírok, amelyek leginkább összevethetők a bankbetétekkel a hasonló futamidőnek és a fix kamatozásnak köszönhetően. Mind a két értékpapír után kamatadót kell fizetni (TBSZ számlával csökkenthetjük vagy mentesülhetünk ez alól), de a Kamatozó kincstárjegy alapvetően mentes az egészségügyi hozzájárulás fizetése alól.

A hosszabb távú megtakarítókat célozza meg a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) és a Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK). Ezeknek a futamideje jól illeszkedik a hosszú távú megtakarításra alkalmas tartós befektetési számlákhoz. Ezek a számlák ugyanis kamatadó kedvezményt, illetve mentességet biztosítanak három, illetve öt év után. A PMÁK az inflációhoz képest ad kamatprémiumot, míg a BMÁK a 12 hónapos Diszkont Kincstárjegyek aukciójához képest ad kamatbónuszt.

A klasszikus államkötvény egyik formája a Diszkont Kincstárjegy (DKJ), amely egy éves vagy ennél rövidebb futamidőre vásárolható meg. Kibocsátáskor 3 vagy 12 hónapos változatból választhatunk, azonban ezeknek a papíroknak jelentős másodpiaca van, vagyis könnyen találhatunk olyan hátralévő futamidejű papírt, ami a mi elképzeléseinkhez igazodik. A DKJ nem kamatozik, hanem a névértékénél olcsóbban vehetjük meg és a lejáratkor a névértéket kapjuk meg.

A Magyar Államkötvények ennél hosszabb időtartamra vásárolhatóak meg, 3, 5, 10 és 15 éves futamidő mellett is vehetünk ilyen papírokat. Lényeges, hogy ezeknek két fajtája létezik, a fix kamatozású, amely minden a kibocsátáskor megállapított kamatot fizeti a futamidő végéig és a változó kamatozású, amelynek a kamatai eltérhetnek a kibocsátáskor meghatározott értéktől.

Érdemes pár szót említeni a Babakötvényekről, amelyekhez 10 százalékos állami támogatás is jár (évente maximum 6 ezer forint), viszont csak Start-értékpapírszámlára vásárolhatóak. Az ide befizetett összeget a gyermekek életkezdésére fordíthatják, vagyis az így megtakarított pénz csak korlátozottan felhasználható. A Babakötvények az aktuális KSH által megállapított inflációhoz képest három százalékos kamatprémiumot adnak.