Olcsó versenytársat kapnak a bankok: mutatjuk, mivel tudsz tízezreket spórolni

Magyarországon még nincs euró, az Európai Unióban meg nem számít általánosan elfogadott fizetőeszköznek a forint. Ennek megfelelően, egy Magyarországról induló vagy oda érkező nemzetközi utalás esetén, a bankok potenciálisan kétszer is lehúzzák ügyfeleiket:

Az elmúlt években igencsak felpörgött a 955-ös augsuburgi csatával félbeszakadt magyar térhódítás Európában:

• a különböző források négy és hatszázezer közé teszik az Európai Unió más tagállamaiban élő magyar állampolgárok számát, valamint a jövője is úgy néz ki, hogy biztosított a mozgalomnak, hisz

• a magyar főiskolások és egyetemisták harmada tervezi a külföldre költözést.

Ennek egyik hatása, hogy egyre több jövedelmet utalnak haza a magyar munkavállalók külföldről, és valószínűleg egyre gyakrabban kényszerülünk arra is, hogy (akár csak kis összegeket), külföldre utaljunk az ott élőknek.

A fenti trendek miatt egyre fontosabb kérdés a magyaroknak is, hogy mennyiért utalhatnak az Európai Unión belül pénzt a tagállamok között.

A klasszikus készpénzküldő szolgáltatások horrortarifákkal működnek, így eddig maradt a banki utalás, mint drága, de az elérhető legolcsóbb pénzküldési módszer. Ennek szerencsére vége. Léteznek már ugyanis olyan megbízható cégek, melyek megoldják helyettünk a nemzetközi átutalást a banki költségek töredékéért. Ilyen a Currencyfair és a Transferwise is. Mivel a Transferwise nemrég vált elérhetővé magyar nyelven is, ezért az ő példájukon keresztül mutatjuk be a szolgáltatás működését és költségét.

Összehasonlítottuk a Transferwise-on keresztüli utalás költségét a hagyományos banki költségekkel. Két esetet teszteltünk:

• Mennyibe kerül az Egyesült Királyságból 200 fontot fogadni a három legnagyobb magyar banknál, valamint, hogy

• mennyibe kerül a három legnagyobb magyar banknál 200 eurót Spanyolországba utalni.

A 200 font hazaküldésével kapcsolatban elsőre találunk kedvezőbb ajánlatot az új piaci szereplőnél. Két költséget vizsgáltunk:

• a bankok pénzváltási hasznát, mely a tesztünk időpontjában alkalmazott árfolyamuk és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos középárfolyamának különbségéből számoltunk ki, valamint

• a kezelési költséget, amit a bank hirdetményekből szedtünk ki.

Ezen összegek levonása után azt látjuk, hogy a K&H-nál marad a legtöbb pénzünk. Ez a bank ugyanis az Unión belülről, EU-s pénznemben érkező utalás esetén, nem számol fel tranzakciós díjat, és az átváltási árfolyamból keletkező veszteség kisebb, mint a Transferwise kezelési költsége, ami 2 angol font.

Egy dolog viszont nem életszerű a fenti ábrán. Ha Angliából utalunk pénzt, akkor számolnunk kell a küldő bank költségével is, amit a fenti ábra nem tesz meg. Leellenőriztük az utalási költséget az Egyesült Királyság három nagy lakossági bankjánál.

Ha még ezt a költséget is levonjuk az eredeti 200 fontból (ahogy az életben is megfizetné ezt az a személy, aki utal),

A másik esetben, tehát amikor mi utalunk külföldre eurót, teljesen egyértelmű a legjobb megoldás.

A fenti ábrán azt látjuk, hogy a vizsgált bankokon keresztül elutalni 200 eurót Spanyolországba jóval drágább, mint az újonnan a magyar piacra lépő Transferwise használatával.

Ahhoz, hogy Spanyolországban felvehessen 200 eurót a címzettünk (a helyi bank kezelési költségét figyelembe sem véve), az nekünk az MNB árfolyama alapján számított 200 euró értékéhez képest 2 500 - 5 300 forinttal kerül többe, míg a piac legújabb szereplőjénél ez a többlet csupán 664 forint.

A Transferwise modellje azért műkdödhet jól, mert az Európai Unión belül bizonyos szegmensekben csak nehezen alakul a teljesen egységes piac. A hétköznapi ember hiába elégedetlen az összes hazai pénzintézettel, a külföldi számlanyitás nem reális alternatíva. Ha meg is tudná valaki győzni a munkáltatóját, hogy a fizetését egy dán takarékszövetkezethez utalja mostantól, a gázszolgáltató már biztos nem lenne annyira rugalmas, hogy csoportos beszedéssel onnan próbálja meg havonta kiegyenlíteni a rezsiszámlát.