Átalakultak a magyarok szokásai: egyre többen próbálnak félretenni a nehezebb időkre

A magas infláció, az általános drágulás az élet minden területén érezteti hatását, és a jövedelmi viszonyoktól függetlenül valamennyi társadalmi csoport tagjait arra ösztönzi, hogy racionalizálják kiadásaikat.
A kutatás eredményei szerint a lakosság nagy többsége főleg ott próbál spórolni a mindennapokban, ahol a leginkább megugrottak a költségek. A válaszadók 72 százaléka élelmiszervásárláskor, ugyanekkora aránya pedig az otthoni energiafelhasználásban is igyekszik visszafogni a kiadásokat. Ezt követi a lemondás az éttermi étkezésekről (60 százalék), illetve a kultúrára, szórakozásra szánt összegek csökkentése (55 százalék), de bekerült a TOP5 spórolási intézkedések közé a szakemberek mellőzése az otthoni felújításoknál, karbantartásoknál.

Összességében a válaszadók 87 százaléka nyilatkozta azt, hogy az elmúlt hónapokban gyakrabban alkalmazta valamelyik takarékossági megoldást, mint korábban, ugyanez az arány a gyermekes válaszadók esetében már 92 százalék.

Érdekesség, hogy az egyik vezető spórolási területen, a fűtés visszafogásánál a megkérdezettek fele azt válaszolta, hogy 20-21°C-os nappali szobahőmérsékletet állított be. 22°C fölé a magyarok harmada, míg 19°C vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre 18 százalékuk tekerte a termosztátot. Bár vannak demográfiai különbségek a preferált hőmérséklet kapcsán, de kevés: inkább az egyéni szokások, beállítottságok a mérvadók az otthoni hőmérséklet csökkentésénél.

A megtakarítások kezelése is felértékelődött

A kiadások visszafogása mellett jobban odafigyelünk arra is, hogy meglévő megtakarításaink ne értéktelenedjenek el. Tízből hat válaszadó szerint a jelenlegi inflációs környezetben kiemelten fontos a megtakarítások értékállóságának megőrzése, a megkérdezettek ötöde pedig azt állítja, hogy eddig nem fordított nagy figyelmet arra, hogy a megtakarításai ne veszítsenek értékükből, de most már ők is
tettek lépéseket, 30 százalékuk pedig a közeljövőben tervezi, hogy olyan befektetési formát választ, mellyel megtakarítása kevésbé veszít értékéből.

A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a megtakarításoknál a hozamok szintje mellett a biztonsági és a likviditási szempontok ugyancsak kiemelten fontosak a válaszadók számára. A felmérésben résztvevők csaknem fele (49 százaléka) kiemelten fontosnak tartja a kockázatkerülést, míg 37 százaléka nem szeretné megtakarításait hosszabb távra lekötni.

Saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy ügyfeleink olyan megoldásokat keresnek, amelyek a megatakarításaik értékállóságának megőrzése mellett biztonságosak, kiszámíthatóak, és kellően rugalmasak. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben is tudjunk olyan fair megoldásokat kínálni, mellyel mindezekre az igényekre választ adhatunk. Év végi akciónkban résztvevő megtakarítási életbiztosításaink esetében például az idénre meghirdetett 5%-os éves bruttó garantált hozam helyett 8%-ot adunk, de a december végéig beérkező összegekre a 2023-as évre már minimum 10%-os bruttó hozamot garantálunk

– hívja fel a figyelmet Füzes Edit, a Groupama Biztosító lakossági személybiztosítási termékmenedzsment vezetője.

A kutatás eredményéből jól látszik, hogy a lakosság egyre tudatosabban tervezi pénzügyeit, kiemelt figyelmet fordít a drágulás hatásainak ellensúlyozására, valamint megtakarításai biztonságos, kiszámítható gyarapítására.