Elkeserítő helyzetben a magyar fiatalok: több tízezren mondtak le a felsőoktatásról, anyagi csőd lenne a családnak

Szeptember elsején, a tanévnyitókkal kezdetét vette a 2023/2024-es tanév. A felsőoktatásba felvételizőkben is a napokban kezd igazán tudatosulni, hogy egy új fejezet kezdődik az életükben, ami rengeteg változást és kihívást tartogat.

Az önköltséges képzésre felvételt nyert gólyák számára a tandíj kifizetése is egyre égetőbb napirendi pont, amit sokan nem is engedhetnek meg maguknak és nincsenek meg a feltételeik ahhoz, hogy saját zsebből finanszírozzák.

Az OTP Bank által megkérdezett fiatalok 57 százaléka inkább nem is megy egyetemre, ha nem sikerül bejutnia államilag támogatott helyre. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy mindössze 8 százalék az, akit egyáltalán nem befolyásol a finanszírozási forma és mindenképpen elvégzi a kiszemelt képzést.

A minden negyedik válaszadó jelezte, hogy a családban gondot okoz a szülők részéről az anyagi támogatás, mégis, amennyire csak lehet, támogatják a gyermeküket. A diákok 42 százalékának a szülei azonban egyáltalán nem rendelkeznek elegendő megtakarítással ahhoz, hogy fedezni tudják a gyermekük egyetemi díját, mindössze 1 százalék jelezte, hogy nem okoz gondot a szülőknek ez a kiadás. 39 százalék éppen ezért a diákhitel felvétele mellett dönt.

Az anyagi problémák esetén felmerülő megoldási lehetőségek között a diákhitel a harmadik helyen szerepel. A válaszadók első helyre a tanulmányokkal párhuzamosan történő munkába állást tették, amelyet a szülőktől való pénzkérés követett. A rangsorban utolsó két helyre szorult az a lehetőség, hogy halasztják tanulmányaikat és munkát keresnek, valamint, hogy személyi kölcsönt vesznek fel.