Itt az új szuperállampapír: kiszámoltuk, megéri-e ebbe tenni a pénzünket

Öt év alatt közel 39% az új MÁP Plusszal- Ahogyan arról előző cikkünkben beszámoltunk, megjelent az új Magyar Állampapír Plusz kiírása, amelyet június 3-tól vehetnek meg a befektetők. Megmarad a fix, sávos kamatozás, azonban az első évben az eddigi két kamatfizetést felváltja az évi egyszeri kamatfizetés. A konstrukció az első évben 6,25%-ot fizet, ez az 5. Év végére felmegy 7,25%-ra, így jön ki a 6,73%-os éves hozam. A régi és az új MÁP Plusz kamatozása közötti különbséget az alábbi táblázat mutatja be:

Mindez azt is jelenti, hogy az új konstrukció az 5. év végére 38,62%-os kumulált hozamot biztosít a befektetőknek, vagyis 1 millió forint befektetése esetén öt év múlva 1,386 milliónk lesz, lévén, hogy ez az állampapír is kamatadó- és szochómentes. Elsőre jól hangzik a közel 39%-nyi hozam 5 év alatt, de ha jobban a számok mögé nézzünk, láthatjuk, hogy mégse olyan nagy durranás ez a „szuperállampapír”.

1 éves időtáv

Ha egy éves időtávon hasonlítjuk össze a rendelkezésre álló állampapírokat, láthatjuk, hogy ebben a versenyben még mindig a Prémium Magyar Állampapír vezeti a mezőnyt az első kamatperiódusra fix 7,9%-ot adó kamatával. Az új MÁP Plusz első évre ígért 6,25%-a csak a sor végén kullog, ennél még a 2 éves Kincstári Takarékjegy is jobb választás, a kamatcsökkentés ellenére. A prémium állampapír még úgyis jobb választás egy évre a máp plusznál, ha az idő előtti visszaváltás miatt megfizetjük az 1%-os visszaváltási díjat.

2 éves időtáv

Ha valaki 2 éves időtávon gondolkodna, a legjobban akkor jár, ha a Fix Magyar Állampapírba fekteti a pénzét, ez a konstrukció ugyanis 2 évre 14,5% körüli hozamot kínál az évi fix 7%-os kamatának köszönhetően. A MÁP Plusz ez esetben alulmarad a versenyben a maga 13% körüli hozamával. Ez esetben is elmondható, hogy még a fixmáp idő előtti visszaváltásával is magasabb kamat marad a zsebünkben, mintha a máp pluszt választanánk.

3 éves időtáv

Ahogy haladunk előre az időben, úgy kezd egyre vonzóbbá válni az új „szuperállampapír”. Hároméves időtávon például már felzárkózik a második helyre, de ez esetben is a fixmáp jön ki győztesként 3 év alatt 22,5%-os kumulált hozammal.

4 éves időtáv

Az 4 éves időtáv az első, ahol azt kapjuk, hogy a vizsgált állampapírok között a MÁP Plusz jön ki győztesként 29,25%-os kumulált hozammal. Nem sokkal maradnak le mögötte az intézményi papírok sem, de a PMÁP a jelenlegi inflációs várakozások mellett az utolsó a sorban.

5 éves időtáv

Az 5 éves befektetésben gondolkodók számára megint csak jobb választás a MÁP Plusz, ebben az esetben is az új konstrukció nyeri a hozamcsatát a többi, még versenyben maradó állampapírral szemben.

De van itt egy csavar: a bónusz állampapír

Mielőtt nagyon megörülnénk, hogy végre találtunk egy olyan befektetési időtávokat, ahol az új MÁP Plusz a legjobb választás, ne feledkezzünk meg a Bónusz Magyar Állampapírról. Sajátságos kamatozása miatt ezzel külön számoltunk, azt néztük meg, hogyan változhat a 3 és 5 éves konstrukció kamata a DKJ-hozamok egytizedes változása esetén (a következő három hónapban a jelenleg ismert aktuális kamatot feltételezve). A 3 éves bónusz állampapír becsült kamatát az alábbi ábra mutatja.

Ez alapján legalább 5,4%-os átlagos dkj-hozam kellene a következő szűk 3 évben ahhoz, hogy a bmáp verje a fixmáp 3 évre kalkulált, 22,5%-os hozamát. A MÁP plusz 20,79%-os hozamának felülmúlásához pedig már 4,9%-os átlagos DKJ-hozam is elegendő lehet.

Az 5 éves BMÁP esetén pedig a következő 5 évre már átlagosan 4,8%-os dkj-hozam is elég lehet ahhoz, hogy jobb hozamot kínáljon, mint a máp plusz 38,62%-os hozama. Aki tehát nem számít arra, hogy a következő 3-5 év átlagában a dkj-hozamok 4,8% alá csökkennek, mindkét időtávon jobban jár a bmáp-pal a máp plusszal szemben.

Mi a helyzet a prémium állampapírral?

Ahogy azt a fenti ábrák is mutatják, a prémium állampapír egyelőre csak rövid távon tud jobb hozamot biztosítani, mint az új máp plusz, mivel 2025. Április végéig a pmáp-kamat 7,9%-on van fixálva. Ezt követően azonban minden az inflációtól függ: ha az mnb várakozásai szerint marad az alacsony infláció a következő 3-5 évben, akkor a jelenlegi feltételeik mellett a fix kamatozású állampapírok jobb hozamokat biztosítanak, de még a bónusz állampapír is jobb választás lehet, mint a pmáp. Ha pedig megint lesz egy megugrás az inflációban, ismét előtérbe kerülhet az inflációkövető állampapír. A következő évekre nézve legalább 6%-os átlagos inflációra lenne szükség ahhoz, hogy a prémium állampapír magasabb kamatot adjon, mint az új máp plusz. Kérdés, lesz-e ekkora infláció, amikor a jegybanki előrejelzés 3%-ot vár az említett időszakra.

De akkor mégis mire jó az új MÁP Plusz?

Ahogy azt az ÁKK többször is hangsúlyozta, a MÁP Pluszt egy likvid, azaz könnyen, jó feltételekkel hozzáférhető és eladható befektetésnek szánják. És erre a célra valóban jó is lehet a megújult papír, hiszen a legnagyobb vonzerejét a visszaváltási díjtól való mentesség jelentheti: a konstrukció nettó 100%-on eladható, amennyiben a kamatfizetéseket követő öt munkanapban teszi azt meg a befektető, vagyis a teljes futamidó alatt erre négyszer lesz lehetőség, az alábbi táblázat szerint:

De ahogyan azt már korábban pedzegettük, érdemi lakossági megtakarítások becsatornázása kevésbé várható a megújult terméktől, már csak azért sem, mivel forgalmazónként maximum 10 millió forintnyit vehet belőle egy befektető, ami a Babakötvény naptári évi 1,2 milliós maximumát leszámítva a legszigorúbb életben lévő limit a lakossági állampapírok körében. Emlékeztetőül, a többi papír esetében az alábbi vásárlási limitek vannak érvényben:

• a Fix Magyar Állampapír esetében 50 millió forint,
• a Prémium Magyar Állampapír esetében 25 millió forint,
• a Bónusz Magyar Állampapír esetében 100 millió forint,
• az Euró Magyar Állampapír esetében 500 ezer euró,
• a Babakötvény esetében pedig naptári évenként 1,2 millió forint.

Új szuperállampapírunk tehát nem lett (mint kiderült, az előzőt se volt sok értelme tartani), kérdés, hogy 2025-re a meglévő lakossági állampapírok közül bármelyiknek sikerül-e felnőnie ebbe a szerepkörbe, avagy Superman híján elég lesz-e a sok átlagos Clark Kent ahhoz, hogy a hamarosan felszabaduló 1300 milliárdnyi PMÁP-kamatot az állampapírpiacon tartsa?