Emiatt van hatalmas versenyhátrányban Magyarország: ezt bizony nehéz lesz ledolgozni

A hazai pénzügyi rendszer strukturális lemaradása jelentős versenyhátrányt okoz Magyarországnak a fejlett országokhoz képest. Bethlendi András, a BME GTK Pénzügyek Tanszékének vezetője szerint a magyar finanszírozási struktúra nem követte azokat a változásokat, amelyek az elmúlt két évtizedben más országokban végbementek. Az egyetemi szakértő részletesen beszélt a hazai árnyékbankrendszer sajátosságairól és kockázatairól.

Az értékpapírosítás, amely a 2008-as globális pénzügyi válság egyik kiváltó oka volt, Magyarországon nem terjedt el sem a válság előtt, sem azt követően. Ez a folyamat, amelynek során a bankok a náluk lévő hiteleket értékpapír formájában értékesítik befektetőknek, számos előnnyel jár a pénzintézetek számára. Csökkenti a tőkekövetelményüket, növeli hitelezési kapacitásukat, és díjbevételt is generál.

"A 2008-as válság fő problémája az volt, hogy gyenge hitelkockázatú jelzáloghiteleket is tömegesen értékpapírosítottak és adtak el jó minőségűként a hitelminősítők magas ratingje mellett," magyarázta Bethlendi. A válság után jelentős szabályozási változások történtek ezen a területen a kockázatok csökkentése érdekében.

Az értékpapírosításban résztvevő szereplőket összefoglalóan árnyékbanki rendszernek nevezik, mivel alapvetően a banki szabályozáson kívül állnak. Ez a szektor gyorsan növekszik nem csak az Egyesült Államokban, hanem Nyugat-Európában is, például Portugáliában is jelentős a jelzáloghitelek értékpapírosítása.

Közép-Kelet-Európa, beleértve Magyarországot is, szinte teljesen kimaradt ebből a folyamatból. A régió pénzügyi struktúrájában továbbra is a hagyományos bankok játszanak döntő szerepet, amelyek hiteleznek és a hiteleket a mérlegükben tartják.

Bethlendi rámutatott, hogy "egy francia nagybank mérlegének a jelentősebb hányadát most már tőkepiaci eszközök teszik ki, nem döntően betéteket gyűjt és hitelez, mint ahogy nálunk történik." Ez a különbség komoly versenyhátrányt jelent a hazai pénzügyi rendszer számára.

A szakértő szerint a hazai tőkepiac fejlesztéséhez elsősorban a vállalati szektor erősödésére lenne szükség. "Hazánkban van kb. 200 nagyvállalat, amelyek nagy része külföldi tulajdonban van, azokat külföldről megfinanszírozzák, ezért nincs szükségük a helyi tőkepiacra," mondta Bethlendi. A kkv-k pedig túl kicsik ahhoz, hogy jelentős kötvénykibocsátásokat hajtsanak végre.

A helyzet javítása érdekében Bethlendi hangsúlyozta a tőkepiaci ismeretek fontosságát a pénzügyi szakemberek képzésében. Az általa vezetett tanszék angol nyelvű mesterszakján olyan szakembereket képeznek, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek befektetéselemzési és kockázatkezelési területen.