Robban az igazi nyugdíjkatasztrófa: kik lesznek az utolsók, akiknek még futni fogja ellátásra?

Az európai társadalmakban egyre több 65 év felettire egyre kevesebb munkaképes fiatal jut és az időskor is egyre jobban kitolódik, hosszabban elnyúlik. Jelenleg Magyarországon a 65 éves koron túli várható élettartam plusz 15 év körül mozog, azonban ezzel bőven elmarad az EU-s 18 éves átlagtól. 2070-re azonban várhatóan további 7 évvel fog növekedni ez a szám hazánk esetében. Világos, hogy ebből kifolyólag az ”öregedési kiadások” – beleértve a nyugdíjon túl az egészségügyi ellátást, a hosszú távú öngondoskodást és az oktatási kiadásokat is – folyamatosan növekedni fognak, ez pedig az Európai Bizottság 2021-es Öregedési Riportja szerint szinte minden EU tagállamot jelentős kihívás elé fog állítani a következő 50 évben.

A kulcskérdés az, pénzügyileg mennyire fenntartható az állami nyugdíjfolyósítás és így mennyire szerencsés csak erre támaszkodni. Az előrejelzés ebben nem a legoptimistább: azt a lehetséges jövőképet vázolja fel, miszerint 2070-ig az állami helyettesítési ráta – vagyis az átlagos nyugdíjak az átlagbérhez viszonyítva – szinte minden tagállamban csökkenni fog, az EU-ban átlagosan 9,5 százalékponttal a 2019-2070 közötti időszakban. Azonban Magyarország sem lesz képes az előrejelzések alapján csökkenteni a helyettesítési rátát, ugyanis hazánkban ez az arány 3,3 százalékkal fog növekedni. Az öngondoskodáson alapuló nyugdíjreformok tehát egyre fontosabb szerepet tölthetnek be az európai emberek életében.

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjasnak szembe kell néznie

Becslések szerint 30 év alatt csaknem 20 százalékkal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta.

Ez alól Magyarország sem kivétel, az előrejelzésben ugyanis az látszik kirajzolódni, hogy az öregedéshez kapcsolódó kiadások nálunk, és még 14 másik EU tagállamban fognak a legnagyobb mértékben nőni az elkövetkezendő évtizedekben. 

Jogosan merül fel a kérdés, felismerve ezt a tendenciát, hogy nyitott-e a magyar lakosság pénzt félretenni gondolva az időskorra. Az adatok az OTP Nyugdíjpénztár háromnegyedéves eredményei alapján elég biztatóak: az új pénztártagok száma 2021 harmadik negyedévében több, mint 35 százalékkal nőtt 2020 első 9 hónapjának eredményeihez képest. Ez összesen 12.700 fő csatlakozását és több mint 18 milliárd forintnyi befizetés jelentett, 14 százalékkal többet 2020 azonos időszakához képest.

Bár a nyugdíjas évek a legtöbbek számára 65 éves korban veszi kezdetét, érdemes minél hamarabb elkezdeni félretenni erre az időszakra. A nyugdíjcélú megtakarítást akár már kisebb, havi 5-10 ezer forintos összeggel is el lehet kezdeni

– mondta el Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Majd hozzátette: „Érdemes akár már a munkapiacra való lépés idejével egyúttal hangsúlyt fektetni a hosszú távú, nyugdíjcélú öngondoskodásra, hiszen minél előbb kezd el valaki félretenni, annál stabilabb és nyugodtabb évek elé nézhet majd időskorában.”