Késésben a magyar nyugdíjreform: fontos határidő közeleg, ezt kéri az államtól az EU

Az RRF nyugdíjreformot vár a magyar kormánytól, ez azonban nehézkesen halad. A kormányzat az általa megfogalmazott terv szerint a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára irányuló intézkedéseket három szakaszban kívánja megvalósítani - írta a NyugdíjGuru. Az első szakaszban független nemzetközi szakértői jelentés készült a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről. Ezt a szakértői jelentést nyilvánosan közzé kell tenni. A jelentés elkészítésének határideje tavaly év vége volt. Az RRF a közzétételre ugyan nem szab határidőt, csak a jelentés elkészítésére, bár ennek tényéről sincs semmilyen hivatalos tájékoztatás, pedig fél év eltelt az elkészítésre adott határidő letelte óta - áll a hírlevélben. A jelentés elkészítésével a kormány elviekben az OECD-t bízta meg.

A második szakaszban el kell készíteni a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslatot, amelyet társadalmi vitának kell megelőznie. A nemzetközi jelentésben javasolt reformlehetőségek konzultációjának a kormányzat saját vállalása szerint 2024. június 30-áig kellett volna megtörténnie. Ez határidő vasárnap letelt, társadalmi egyeztetésre viszont semmilyen formában nem került sor - hívja fel a figyelmet Farkas András, nyugdíjszakértő.

Az utolsó lépés a kormányzati terv szerint a nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba léptetése lenne legkésőbb 2025. március 31-én - de ahogyan nem került sor az első két lépésre, úgy erős aggályaink lehetnek a harmadik lépés tekintetében is - írta a szakértő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a munkahelyek rájöttek valamire: ezzel biztosítják dolgozóik nyugdíját, sokat fog számítani

Egyre több munkavállaló részesül béren kívüli juttatásként nyugdíjpénztári hozzájárulásban.

Jöhet a nyugdíjkorhatár emelése?

Nemrég megjelent cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogy a nyugdíjreform hozhat-e korhatáremelést. Azt láthatjuk, hogy a születéskor várható élettartam átlagosan alacsonyabb, mint maga a nyugdíjkorhatár. A korhatár emelése akkor lehet reális, ha az egészségben eltöltött évek száma is emelkedik. Viszont ennek ellenére előbb utóbb muszáj lesz újra napirendre tűzni a kérdést.

Bár Magyarországon elviekben 2022. január 1-jén zárult le az a nyugdíjkorhatár-emelési ciklus, melynek betetőzéseként a nyugdíjkorhatár 65 év lett, vagyis az 1957-ben és az után születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba. Akkor úgy számoltak, hogy a 2022. évi korhatáremeléssel várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer. Azóta azonban ezek a számítások most már nem biztos, hogy megállják a helyüket.

A jelenlegi kormány legutoljára egy 2024 februárjában tartott Kormányinfó keretében nyilatkozott ebben a kérdésben. A téma annak kapcsán merült fel, hogy a nyugdíjkassza kiadásainak 24,5 százalékát már nem fedezi a járulékbefizetések összege, azokat tehát más forrásból kell az államnak fedeznie. Ez az arány pedig feltehetően tovább romolhat a jövőben a társadalom elöregedése okán, ha nem avatkoznak be. Plusz terhet jelent továbbá a 13. havi nyugdíj is, mivel annak költségét nem alapozza meg járulékfizetés, így azt teljes egészében egyéb költségvetési forrásokból kell minden évben előteremteni.

Gulyás Gergely akkor elmondta, hogy a nyugdíjkassza járulékbefizetésekkel nem fedezett kiadásainak egyre növekvő aránya jelentette problémára a megoldást az „átütő demográfiai programban” látják. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint a 2030-as évek közepéig nem jelent még problémát, hogy a nyugdíjkassza hiányát a központi költségvetés egyéb bevételeiből (pl. áfa, szja, jövedelemadó, társasági adó, jövedéki adó, kata, és más bevételből) fizessék. Mivel a magyar társadalom is elöregedő társadalom, ezért "rendben van", hogy a befizetett nyugdíjjárulékok nem képesek fedezni a nyugdíjkiadásokat. Gulyás Gergely szerint "egy felosztó-kirovó rendszerben azzal, hogy a kormány hozzátesz az állami költségvetésből, ez különösebb nehézségek nélkül, egy közepes gazdasági növekedés mellett is fenntartható". A miniszter hozzátette: "más megoldása egyébként annak nehezen lesz, hogy lényegesen többen mennek nyugdíjba, mint amennyien belépnek a munkaerőpiacra."

Szakértők szerint azonban a probléma megoldására három lehetséges út van: vagy a nyugdíjkiadásokat csökkentik (de így is, elvonások nélkül is nagy probléma a nyugdíjasok elszegényedése), vagy növelik a járulékbevételeket (már így is rengeteg járulékot fizetnek a dolgozók nemzetközi összevetésben), vagy megemelik a nyugdíjkorhatárt. Lehetséges ezeknek a megoldásoknak még különféle kombinációja is, azonban az biztos, hogy előbb-utóbb muszáj lesz változtatni. Úgy látszik, a kormány egyelőre elzárkózik a nyugdíjkorhatár-emelés kérdésétől Magyarországon, előbb utóbb azonban újra terítékre kell kerülnie, ahogy a legtöbb európai országban ez már megtörtént.

Ha pedig másért nem, azért előbb-utóbb azért lesz muszáj napirendre tűzni a kérdést, mert ahogy erről szó volt, az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) vállalásai között a nyugdíjrendszer módosítása is szerepel. Ehhez szükséges a rendszer felülvizsgálata. Az RRF szerint pedig a magyar nyugdíjrendszer felülvizsgálatának nem más a célja, minthogy szakpolitikai választ adjon a nyugdíjrendszer megfelelősége és költségvetési fenntarthatósága vonatkozásában jelentkező kihívásokra. Ahogy írtuk: az Európai Bizottságnak tett ígéret szerinti határidők közül 3-ból 2 már lejárt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Esélytelen a nyugdíjkorhatár további emelése Magyarországon? Súlyos adatok láttak napvilágot

Egy nyugdíjas korú magyar 2021-ben már a hátralévő éveinek csaknem felét, 48,3 százalékát tölthette el egészségben.