Kőkemény kritikát kaptak az ingyenes tankönyvek

Elkezdődött a próbaév: élesben tesztelik a tanárok és a diákok idén az új tankönyvrendszert, amelyet már becsöngetés előtt számos kritika ért. Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) sajtószóvivője szerint az egyik leginkább aggályos terület a tankönyvek ingyenességének kérdése. Az állam kifizeti a maximum 12 ezer forintos normatív támogatást, csak a tankönyvcsomag, amit az iskola összeállít a diákoknak adott esetben, sokkal drágább. Így akár

hiszen a például 20 ezer forintos csomag 12 ezer forinton túli árát nekik kell kifizetniük. Az ingyenesség egyébként abban az esetben sem valósul meg, ha az év során megrongálódik a tankönyv, a gyermek véletlenül beleír, vagy összekoszolja azt. A tanév végén vissza kell szolgáltatni az ingyenes könyveket, és amennyiben bármiféle hibát észlel a tankönyvelosztó, akkor kifizetteti a szülőkkel a könyv árát.

Keszei arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy a kötelezően megvásárolandó tankönyvcsomagok által a szülők kényszervásárlókká válnak. Az MSZOE álláspontja szerint:

Ráadásul az új tankönyvek egyelőre még nem véglegesek, az év tapasztalatai alapján átdolgozzák majd őket a fejlesztésért felelős Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) munkatársai. Így előreláthatólag a 2016/17-es tanévre válnak tartós tankönyvekké - tájékoztatott az új tankönyvekről a projekt szakmai vezetője Kojanitz László. A kísérleti tankönyvek koncepciói több egyetem által készített háttéranyagokon nyugszanak, amelyek egyrészt a korábbi problémák megoldására adnak javaslatokat, másrészt adaptálják a nemzetközi trendeket a hazai viszonyokra - hangzott el a könyveket bemutató tájékoztató napon. Emellett kitért arra is, hogy az OFI tantárgyanként 50-50 pedagógussal köt szerződést, akik a következő tanévben folyamatosan együtt dolgoznak a fejlesztésért felelős munkatársakkal, hogy az ő segítségükkel dolgozzák át a könyveket.

Az új rendszert pontosan ezen kísérleti jellege miatt is számos kritika érte. De sokan panaszkodtak amiatt is, hogy így elvész a tanárok szabadsága az oktatás terén, illetve szakmai hiányosságokat is véltek felfedezni. Például Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezete oktatási szakértője a Pénzcentrumnak elmondta:

A kísérleti tankönyvek nincsenek szakmailag lektorálva, így nem tudni, mennyi hiba van bennük. Ez azért nem jó, mert a tanítás folyamata alatt fognak kiderülni a hibák úgy, hogy a diákok is szembesülnek velük.

- tette hozzá Szüdi. Emellett mivel a tankönyvek csak szeptember elsején érkeztek az iskolákba, a pedagógusok nem tudtak felkészülni belőlük, nagy a bizonytalanság részükről is.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Pénzcentrum kérdésére elmondta, ők sem elégedettek a kötelező tankönyvekkel. Egyértelmű és végső ítélet természetesen csak akkor születhet a tankönyvekről, ha már elkezdtek tanítani ezekből, és a pedagógusok a gyakorlatban is megismerhetik a gyerekek reakcióit. Mint mondja:

Mendrey maga is gyakorló pedagógus, és véleménye szerint a könyvek tartalmának összeállításakor a tankönyvírói - részben politikai - szemlélet érvényesült ahelyett, hogy pedagógiai, tanulhatósági, taníthatósági - szempontokat vettek volna figyelembe.

Pedig a biológia, az irodalom, vagy a történelem tantárgyak különösképpen érzékenyek, így nem mindegy, mit látnak a könyvekben a diákok. Például az egyik ötödikes történelemtankönyv Hiszek az Úrban című fejezete nem összeegyeztethető a lelkiismereti vagy vallásszabadság alapvető emberi jogával.

Az sem feltétlenül kedvező hozománya az új tankönyvrendszernek, hogy nincs arra mód, hogy a diákok és a szülők egyéni érdekeit kiszolgálja. A kísérleti tankönyvek látványosabbak, tartósabbak, de a használhatóságukkal kapcsolatban maradtak még kérdések - mondta el lapunknak Mendrey.