Aggasztó jelentés a magyar állapotokról: hová tűnt a pénz az egészségügyből, oktatásból?

Jelentős központosítás

Az elsődleges költségvetési kiadások szintje az elmúlt évtizedekben a GDP 45 százaléka körül mozgott, vagyis jóval magasabb volt, mint a regionális versenytársaknál - állapítja meg az Európai Bizottság országjelentése. Rámutatnak, hogy 2013 óta számos szolgáltatásnyújtási feladat az önkormányzatoktól a központi kormányzat szintjére került át, ennek következtében a helyi önkormányzati kiadások aránya az összes kiadáshoz képest 2017-ben 25 százalékról 13 százalékra csökkent, ami jelentősen elmarad a 22 százalékos uniós átlagtól. Vagyis Magyarországon immár sokkal inkább a kormányzat dönt a helyi kérdésekben is, mintsem az önkormányzatok.

Az elemzők szerint nem biztos, hogy jó ötlet volt ez az átalakítás. A Bizottság megállapítja, hogy Magyarországon a jelentős mértékű és központosított kiadásokhoz alacsony kormányzati hatékonyság kapcsolódik, és a jelek szerint mindez hátrányosan hat a termelékenység növekedésére.

Kevesebb egészségügyre, több sportra

Noha a kiadások mértéke az elmúlt évtizedben stabil volt, a kiadási szerkezet jelentősen megváltozott. Az elmúlt évtizedben a szociális védelemre, az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások a GDP 3,4 százalékának megfelelő mértékben csökkentek, míg a gazdaságra, a sportra, a kultúrára és egyházi célra fordított kiadások 3,1 százalékkal nőttek.

• Jelenleg a szociális védelemre fordított GDP-arányos kiadások 4,5 százaélkponttal kisebbek az uniós átlagnál, ami a nyugdíjakra és az álláskeresési járadékokra fordított kiadások alacsonyabb arányával magyarázható.
• Az elmúlt tíz évben csökkentek az egészségügyi célú közkiadások, és messze elmaradnak az uniós átlagtól. Immár a GDP-hez képest több mint 2 százalékpontos az elmaradás.
• Csökkentek az oktatásra fordított GDP-arányos összegek is, bár szintjük az uniós átlag közelében mozog.

A humán tőkére és a szociális juttatásokra fordított alacsonyabb kiadások révén létrejött mozgásteret a gazdaságban való állami részvétel megerősítésére, valamint a sportra, kultúrára és egyházi célra fordított finanszírozásra csoportosították át - összegzi a jelentés.

Uniós éllovas

Uniós összehasonlításban Magyarország költ a legtöbbet a gazdaságra, az e területre irányuló kiadások az elmúlt évtizedben a GDP 1,6 százalékán megfelelő mértékben nőttek. "Ez tükrözi az állam fokozottabb gazdasági szerepvállalását és magában foglalja többek között a vállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatásokat, amelyek összege 2016-2018-ban a GDP 1,7 százalékát tette ki, a GDP-arányosan 0,6 százalékos uniós átlaghoz képest" - mutatnak rá.

A sportcélú kiadások (1,2% a 0,3%-os uniós átlaghoz képest) közé tartoznak a stadionok, sportlétesítmények építésének, valamint számos nagyszabású nemzetközi sportesemény lebonyolításának a költségei. Mindazonáltal a magyarok nem fordítanak sok időt sportolásra, e téren jelentős az elmaradás az unió más tagállamaihoz képest.