Hivatalos jelentés a digitális oktatásról: sokan megsínylették az átállást, ők mind hátrányba kerültek

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy minden állampolgárnak joga van a művelődéshez a közművelődés biztosítása által. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, a kötelező alapfokú, a mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással biztosítja.

A koronavírus-járvány kezelése a személyes kontaktusok minimalizálását követelte, ezért a hazai oktatási rendszer áttért a digitális oktatási munkarendre. A távoktatás bevezetésének fontos eredménye, hogy segítségével csökkenthető volt a tanulók és pedagógusok járványügyi kitettsége, csökkent a megfertőződés és a fertőzés továbbadásának veszélye, miközben az oktatás digitális formában tovább folytatódhatott. A digitális oktatásra való áttérés azonban komoly kihívást és feladatot jelentett az oktatási rendszer minden szereplőjének.

Az ÁSZ elemzői értékelték, hogy a kapcsolódó stratégiák, kiemelten a Digitális Oktatási Stratégia milyen célokat, célértékeket határozott meg, azok mennyire eredményesen valósultak meg, és ez mennyiben készítette fel az oktatási rendszert a digitális átállásra. A Digitális Oktatási Stratégia keretében megfogalmazott célok összefogták az infrastruktúra és módszertani fejlesztéseket, melynek eredményeként a digitális oktatás feltételrendszere javult, de a stratégiában megfogalmazott célok egy részéhez nem rendeltek célértékeket és eszközöket, a megvalósulást pedig nem követték nyomon – tárták fel a szakemberek.

A digitális oktatás eredményességének értékelésére számos felmérés született, ami a közszolgáltatás teljesítménymérése szempontjából fontos előrelépés – szögezik le az ÁSZ szakértői. A mérések azt mutatják, hogy a digitális oktatás eredményessége érdekében mind a tanárok, mind a szülők rendelkezésre bocsátották saját digitális eszközeiket és internetelérésüket.

Ennek köszönhetően a tanulók mintegy 95 százaléka vett részt az oktatás valamely digitális formájában, míg a tanulók 5 százaléka kimaradt a digitális oktatásból, ami számukra komoly veszélyeztető tényező. A tanulásra, tanításra, a pedagógusi felkészülésre fordított időszükséglet látványosan megnövekedett. Emellett a szülőkre jelentős teher hárult, ők vették át a gyermekek felügyeletének, napközbeni ellátásának, az oktatás támogatásának felelősségét.

Az elemzők rámutatnak: a digitális oktatásra való áttérés láthatóvá tette, hogy a tanárok digitális felkészültsége eltérő, a digitális módszerek használata nem általános gyakorlat, illetve a digitális oktatásra felkészült diákok száma is alacsony. A digitális oktatásban való részvételt nehezítette, hogy a tanárok sokféle platformot használtak, így a tanulóknak akár fél tucat rendszert kellett megismerniük és használniuk párhuzamosan.

A távolléti oktatás elrendelését követő időszakra vonatkozóan az ÁSZ saját felmérés keretében vizsgálta a szülők tapasztalatait. Ennek eredményei alapján a vizsgált időszakban a tanuláshoz szükséges feltételek tízből kilenc megkérdezett család számára adottak voltak, ugyanakkor az órák megtartására számos alkalommal nem került sor, a számonkérés pedig nem minden esetben állt összhangban a pedagógusok által leadott tananyaggal. A diákok kétharmada a tantermi oktatáshoz képest több szülői segítséget igényelt a tanuláshoz.

Az elemzés által feldolgozott kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy az iskolabezárások következtében a diákokat tanulási veszteségek érték, mely veszteségek különösen a hátrányos helyzetű családokat érintették. A feltételek különbözőségei azonban nem eredményezhetik azt, hogy a gyermekek különböző színvonalon jussanak az oktatáshoz, az erről való gondoskodás a Magyar Állam közszolgálati feladata – világítanak rá az ÁSZ elemzői.