Az influenzajárvány gyors terjedése miatt több magyar településen vezettek be rendkívüli intézkedéseket.
Ha a diákok a „hagyományos” módszerek helyett egyre inkább a digitális eszközöket használják tanulásra, kimutathatóan romlik az olvasási és szövegértési készségük. A minap kezdődött új tanév kapcsán többek közt erre hívja fel a figyelmet a Nyomda- és Papíripari Szövetség (FEDPRINT) a legutóbbi, világszerte mintegy 600 ezer, 15 éves tanuló körében elvégzett PISA-mérés eredménye alapján.
„Egyértelmű, hogy a digitalizáció előnyeit érdemes beépíteni a jelenléti oktatás eszköztárába, azonban a papír visszaszorítása veszélyeket is rejt magában a hatékonyságra nézve” – ismertette a kutatást Orgován Katalin, a FEDPRINT elnöke. Mint rámutat, ha egy magyar diák heti egy órával többet tanul digitális eszközön, átlagosan 12 ponttal teljesít rosszabbul az olvasási kompetenciákat mérő, 79 országra kiterjedő PISA-teszten. Mivel az utolsó ilyen mérésen a hazai tanulók átlagpontszáma a nemzetközi viszonylatban közepesnek számító 476 volt, több órával kalkulálva jelentős arányú visszaesésről beszélhetünk. Ennek jelentőségét jól érzékelteti, hogy az átlagunk 12 pontos emelkedésével egyebek közt Svájcot, Hollandiát, Spanyolországot, Olaszországot vagy Ausztriát is megelőzhetnénk a felmérés rangsorában.
Az adatok rávilágítanak, hogy ha papír helyett képernyőről olvasunk, az negatívan hat a szövegértési és folyékony olvasási képességekre. Az e-book-használók például szignifikánsan gyengébben teljesítenek a könyvolvasóknál akkor, ha eseményeket és helyszíneket kell idővonalon elhelyezni. A nyomtatott anyagokat preferáló diákok ezen felül egyéb tanulási kompetenciák terén is jobb eredményt nyújtottak
– jegyzi meg a szakember. Sokatmondó, hogy azok a magyar tanulók, akik elsősorban könyveket olvasnak, átlagosan 37 ponttal értek el jobb eredményt az olvasási készségeket illetően azoknál, akik nem, vagy csak nagyon ritkán olvasnak. Ugyanez az érték „csupán” +19 pont azoknál, akik döntően digitális eszközön olvasnak, és +30 pont azoknál, akik a két technológiát ötvözik.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Nem elhanyagolható szempont azt sem, hogy a teljesítményjavulás mellett a papíralapon olvasók általánosságban jobban is élvezik az olvasást. A legutóbbi PISA-mérés tanúsága szerint ennek megfelelően azok, akik a könyveket részesítik előnyben, átlagosan heti 2 órával többet olvasnak azoknál, akik főként digitális formában „fogyasztják” a szövegeket.
„Ezekből a statisztikákból a tanévkezdés alkalmából véleményem szerint azt érdemes megjegyeznie diáknak, szülőnek és pedagógusnak, hogy miközben fontos, hogy a digitalizáció vívmányait minél hatékonyabban a tudásunk gyarapításának szolgálatába állítsuk, azért ne felejtsük el, hogy a képességek javításának, illetve az olvasás megszerettetésének legjobb forrása még mindig a papír” – zárja mondandóját Orgován Katalin.
Ne maradj le: fontos határidőre figyelmeztetett az Oktatási Hivatal, ezt minden szülőnek tudnia kell
Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető a kérelmek hiánytalan benyújtását támogató online űrlap.
Tavaszi szünet 2026: mikor lesz és meddig tart a húsvéti szünet? Itt az összes iskolai szünet dátuma
Mikor lesz pontosan a tavaszi szünet, mikor lesz a húsvét 2026-ban? Mutatjuk, hogyan alakul a további iskolai szünetek rendje a 2025/2026-os tanév során.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







