Egyre több diák küzd tanulási nehézséggel: a járvány, digitális tanrend már csak hab a tortán?

Az sni-s gyerekek azok a különleges bánásmódot igénylő gyerekek, akik mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal, autizmus spektrum zavarral, vagy más pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási) zavarral küzdenek, ezért különleges nevelésre, fejlesztésre szorulnak. A KSH adatai szerint a legnagyobb arányban a tanulási zavarral küzdők vannak az sni-sek körében, számuk mostanra mintegy 40 ezerre emelkedett - írja a Népszava. Bár az sni-s gyerekek száma évről évre növekszik, olyan mértékű emelkedésre, ami az elmúlt egy évben történt, eddig nem volt példa.

Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ Alapítója szerint csoda lett volna, ha nem növekszik jelentősen a zavarokkal küzdők aránya. Úgy véli, ebben a járvány okozta “oktatási káosznak” is szerepe van, ugyanakkor a kormány által 2019-ben módosított köznevelési törvény is érezteti hatását, amely hatéves kortól kötelezővé tette a beiskolázást, így 2020 januárjától már sem a szülők, sem az óvodák, csak az Oktatási Hivatal dönthet arról, egy kisgyermek iskolaérett-e.

A hatévesek több mint 20 százalékának nincs meg például a beszédhang megkülönböztetésének képessége, így kellett sokaknak iskolát kezdeni. Ez egyenes út a diszlexiához. Az erőltetett beiskolázás miatt ez többeket érintett, sokan éretlenül kerültek be. Ehhez jött a rosszul megoldott távoktatás, majd a második, harmadik, negyedik járványhullám oktatási káosza. Akinek csak egy kis hajlama is volt a zavarok kialakulására, annál nagy eséllyel ez meg is történt, mert nem kapott még annyit sem, amennyit egy rossz iskolarendszerben a pedagógusok adni tudnának

- mondta Gyarmathy Éva a lapnak. Hozzátette: mindehhez hozzákapcsolódott még a lelki teher, amin a gyerekek is keresztül mentek.

Az általános iskolákban jelenleg 74,5 ezer pedagógus tanít, mintegy 600-zal kevesebb, mint az előző tanévben. Óvodapedagógusból 200-zal lett kevesebb, számuk 30,7 ezerre csökkent 30,9 ezerről. A gimnáziumi tanárok száma lényegében változatlan, 18,6 ezer.