Durvulhat a tanárhiány Magyarországon: egyre kevesebben jelentkeznek erre a szakra

Azt már régóta lehet tudni, hogy évek óta kevesebben választják a tanári pályát: matematikaszakos tanárból 43 százalékos hiány van jelenleg, de a természettudományos tárgyak körében még nagyobb a baj Német Szilvia oktatáskutató szerint.

Szalay Luca egyetemi adjunktus, az ELTE kémiaszakmódszertan-oktatója a Szabó Szabolcs Alapítvány által szervezett kerekasztal-beszélgetésen mondta el, hogy 2013-ban még negyvenen jelentkeztek az ELTE kémiatanári szakára, de a hallgatók száma az elmúlt négy évben jelentősen elkezdett csökkenni. Az idén már csak tizenegy hallgató választotta ezt a szakot, és szintén tizenegyen diplomáztak le. Ráadásul csak a végzősök fele szeretne elhelyezkedni a közoktatásban, a többiek a magánszférában helyezkednek el.

A szakértő szerint a közoktatásnak évente 80 újonnan végzett kémiatanárra lenne szüksége, és kiemelte, hogy a magyar kémiaoktatást az orvostudományi egyetemek felvételi eljárása tartja még életben. Szalay Luca elmondta, hogy a felvételizők közül is egyre kevesebben választják ezt a szakmát, főleg azért, mert egy pedagógus kezdő fizetése nem vonzó.

Az alapítvány felmérése szerint hazánkban 2078 iskolában nincs elég kémiatanár, továbbá 214 gimnáziumban és 125 kombinált általános iskola-gimnáziumban sincs, ami a budapesti iskolák közel 40 százalékát érinti. Szalay Luca szerint már az is felmerült, hogy érdemes lehet scince típusú oktatást bevezetni, ami a kémia, fizika, földrajz és biológia tárgyakat váltaná ki. De erről a kérdésről nagyoin megoszlik a szakemberek véleménye.