Itt vannak a részletek a hatnapos iskolahétről: ez lenne a magyar szülők rémálma?

A váratlan rezsiemelés miatt egyre több tanintézmény dobja be a törölközőt. Legutóbb egy győrszentiváni, egyházi fenntartású iskolában jelentették be, hogy szombaton is lesz tanítás ősszel, hogy a téli szünet hosszabb lehessen, ne akkor kelljen fűteni az intézményt.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumtól, hogy mi a véleményük a hatnapos iskolahétről, illetve azt, hogy van-e központi iránymutatásuk a magyar iskoláknak ebben a tekintetben. Mint mondták, a Belügyminisztérium az egyházi fenntartású oktatási, nevelési intézmények fenntartói körébe tartozó kérdésekről nem formál véleményt.

Állami fenntartású oktatási, nevelési intézményekben ilyen döntésről nincs ismeretünk

- írták válaszukban. Hozzátették, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (2) bekezdése szerint

Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek - a szombat igénybevételével - hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele - egy vagy több összefüggő tanítási szünetként - a tanítási félév során biztosítható.

Utánajártunk, hogy más országokban van-e példa a hatnapos tanítási hétre, és egyedül Izraelben találtunk erre példát, ugyanis az OECD országok közül egyedül ott van hatnapos tanítási hét, amelyet szintén be akarnak szüntetni. Náluk pont a költségek csökkentése érdekében vezetnék be az ötnapos munkahetet,ezzel együtt csökkentve a vakációs napok számát is.

Az izraeli diákok 34 nappal többet töltenek iskolában, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet átlaga,ezzel többet, mint bármely más ország a csoportban, a szünidőre és a nyári vakációra szánt szabadnapok száma pedig ennek köszönhetően a legmagasabbak között van.

Azonban ez nem túl költésghatékony, hiszen így az állam több tanulási napba fektet bele, másrészt a hosszú szünidők arra kényszerítik a szülőket és az államot, hogy gyermekgondozási megoldásokat találjanak ki arra az időre, amikor a gyerek még otthon van, a szülő azonban már munkában. A helyzet az iskolai naptár és a szülők vakációs napjai közötti kapcsolat megszakadásához vezet, mivel az izraeliek kevesebb szabadságot kapnak, mint a fejlett országok legtöbb munkavállalója.

Az átlagos izraeli szülőnek, aki az összes szabadságnapját kimerítette, még mindig 47 napot kell kibírnia, amikor a gyerekek otthon vannak, de neki dolgoznia kell.

Ráadásul az oktatási minisztérium évente több százmillió sékelt fektet be a plusz egy tanítási napba - ez a befektetés nem vezet magasabb teljesítményeredményekhez, amelyek az OECD-országok között továbbra is alacsonyak, ezen felül az állam több százmillió sékelt költ a nyári szünidei tevékenységek támogatására is. Azóta az új oktatási miniszter már aktívan tervezni kezdte az 5 napos iskolahetet a 7-12 osztályosok számára.

Mi a helyzet a többi országgal?

Míg az izraeli diákok évente 219 napot tanulnak az általános iskolákban és 209 napot a középiskolákban, addig az OECD-országokban a diákok átlagosan csak 185 napot járnak iskolába évente. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztriában, Magyarországon és Írországban 180 nap az iskolai év, Franciaországban pedig mindössze 162 nap.

A tanárok szervezetei azt állítják, hogy az izraeli tanároknak többet kell tanítaniuk így, mint OECD-társaiknak.

Míg a diákok több napot vannak iskolában, mint a fejlett országokban élő társaik, addig az izraeli tanárok éves átlagban 182 napot tanítanak az általános iskolákban, szemben az OECD 183 napjával. Az összehasonlítás csak a frontális tanítási órákra vonatkozik az egyes országokban, és nem veszi figyelembe az olyan kiegészítő feladatokat, mint az egyéni korrepetálás, a tantervek kidolgozása vagy a dolgozatok és tesztek elkészítése és ellenőrzése.

Emellett az OECD éves oktatási jelentésében a vakációs napok összehasonlítása azt mutatja, hogy az izraeliek 37 ország közül a kilencedik helyen állnak a vakációk hossza tekintetében. Az izraeli középiskolás gyerekek 15,1 hét szabadságot kapnak, míg Svájcban 9,5, Németországban 12, Finnországban 13, Dániában pedig 10,9 hét. Csak Oroszországban és Írországban hosszabb, 17-18 hetes a vakáció.

Van, ahol még az öt napot is csökkentenék

Míg nálunk meghosszabbítanák az iskolahetet, addig van olyan ország, ahol még az öt napot is sokallják. Angliában ugyanis gondolkodnak azon, hogy négy napos iskolahetet vezessenek be. Kirsty Ketley, szakértő elmondta, hogy bár a 4 napos iskolahét jól hangzik, azonban nem túl praktikus. A Good Morning Britain című reggeli tévéműsorban beszélgettek a témáról, ahol a műsorvezető kifejtette, hogy az Egyesült Államokban már zajlik a 4 napos hét tesztelése, ami sokkal jobb iskolalátogatottsághoz vezet, így már Európában is gondolkodnak azon, hogy csökkentenék az iskolahét hosszát.

A szülők részéről azonban vegyes ennek a fogadtatása, hiszen sokan úgy érzik, ez nem készíti fel a diákokat az életre, és a munkahétre, valamint hogy elmaradnak a tanulással is. Egy nemrég készült felmérés alapján azonban az Egyesült Államokban és Angliában is az egyik legtúrtelheltebb szakma az pedagógusi pálya, így a tanárok 61 százaléka véli úgy, hogy a rövidebb iskolahét javítana az ő helyzetükön is.

Angliában petíciót indítottak a 4 napos iskolahét  bevezetéséért, amiben követelik az angol szülők, hogy a péntek szabadnap legyen. Bár az angol kormány nem tervezi az indítványozás elfogadását, azonban a diákok is azt vallják, hogy nehezen bírkóznak meg az 5 napos iskolahéttel, és 92 százalékuk érzi úgy, hogy a szabad péntek pozitivan hatna a diákok mentális egészségére. Ráadásul a tanárokat is megviseli ez, a 4 napos munkahét őket is tehermentesítené.

Míg számos országban, például Skóciában, Japánban, Spanyolországban és Izlandon a 4 napos munkahetet kísérlik meg, és a 4 napos iskolahét is vita tárgyát képezi, az angliai iskolákban nem valószínű, hogy ez meg fog történni.