Kifakadt a szakmai egyesület: "Nem méltó az európai Magyarországhoz a nyelvvizsga-követelmény eltörlése"

A felsőoktatásban a nyelvvizsga-követelményt eltörölné a kormány: a szerdán megjelent törvénymódosítási javaslat indoklása szerint a nyelvvizsga, mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak. 

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Légrádi Tamás furcsállja a döntést: "egyrészt azért, mert a magyarországi nyelvvizsgák igenis jól mérik az idegen nyelvi készségeket – és ez nemcsak az én véleményem. A nyelvvizsgák a Közös Európai Referenciakeret szemléletéhez igazodnak, széles körű szakmai konszenzuson alapulnak” - mondta el a Telexnek, majd hozzátette:

Félő ugyanakkor, hogy lesznek olyanok, akik a jelentkezők számának növelése érdekében nem kérnek nyelvtudást, amivel sajnos nem tudok egyetérteni, nem tartom az európai Magyarországhoz méltónak. 

A Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) 2024-től továbbra is felvételi követelmény marad minden alapszakon legalább egy emelt szintű érettségi vizsga, ugyanakkor ezt nemcsak elvárják, hanem plusz pontot is érhet jó eredmény esetén – adta hírül az egyetem tegnap, 2022. október 20-án.

A legnépszerűbb egyetemeken azonban valószínűleg nem fognak lazítani a szabályokon, az elsőévesek zöme ugyanis eleve nyelvvizsgával érkezik: a Budapesti Corvinus Egyetemen százból például kilencvenkilenc felvett hallgatónak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. 

„Lesznek olyan szakirányok bizonyos alapszakokon, ahol elég lesz B1-es szint, és még talán el is engedik a nyelvvizsgát, de nem kaptunk olyan hírt vagy visszajelzést, hogy ez lenne a jellemző irány” - mondta az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője.