Állóháború a magyar iskolákban: ide-oda rakosgatják ezeket a gyerekeket, megoldás nincs

A rendszerváltás előtt néhány évvel nyílt meg arra a lehetőség, hogy akik nem akarnak az állami oktatás keretein belül tanulni, azok kipróbálhassák az akkor még itthon gyerekcipőben járó, reformirányzatokat képviselő alternatív iskolákat. Az évek alatt a magánintézmények száma nőtt, de még mindig csak a tanulók pár százaléka jár ilyen iskolákba. Sok szülő számára a magániskola iránti igény akkor jön képbe, amikor a gyermekéről kiderül, hogy valamiért sajátos nevelési igénnyel (SNI) rendelkezik - írja a lap. Magyarországon a KSH adatai szerint százezer gyerek esik az SNI-kategóriába. Az ő helyzetük az utóbbi években egyre nehezebbé vált: az általánosan növekvő pedagógushiány mellett a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági visszaesés egymás után lehetetleníti el a gyerekek fejlesztését.

Nincsenek gyógypedagógusok, az első szűrés az óvodákban kell, hogy történjen, de logopédus az állami szektorban már alig van, felszívta őket a magánszféra

– mondja Ercse Kriszta oktatáskutató. A logopédusi szűrés azért fontos, mert itt még időben be lehet avatkozni, egy-két év fejlesztés után a gyerek képes lesz tartani a tempót egy hagyományos iskolában is. Ha elmarad a szűrés, a probléma csak később mutatja meg magát, ez lemaradáshoz vezethet, ami rengeteg problémának ágyaz meg a későbbiekben is. A szakértő szerint megfigyelhető az is, hogy "az elitképzés elkezdte lehámozni magáról az SNI-s gyerekeket". Az SNI-s gyerekek – hivatalosan – a sajátos nevelési igény megállapítását követően olyan intézményben tanulhatnak tovább, ahol biztosított számukra a megfelelő pedagógiai fejlesztés. Ezt viszont a gyakorlatban sokszor nem tudják megugrani az intézmények.

Legalább 14 ezer, úgynevezett NOKS-os (nevelést, oktatást közvetlenül segítő) szakember hiányzik a közoktatásból, ők foglalkoznának külön azokkal a diákokkal, akik integrált oktatásban vesznek részt, végeznék a fejlesztésüket. A rendszer ezen a ponton a saját farkába harap a lap szerint: folyamatosan növekszik az SNI-s gyerekek száma, miközben az állami szektorban dolgozó szakembereké csökken. Még a fizetős magánszféra sem tudja tartani a lépést a kereslettel, így a kínálat nem bővül, csak az árak mennek fel. 

Hogy mekkora kihívás megtalálni a megfelelő oktatási intézményt, azt jól mutatják a szülők által létrehozott közösségimédia-csoportok, ahol folyamatosan keresik azokat az intézményeket, ahová be lehetne íratni a gyerekeiket. A hozzászólók szerint vannak iskolák, ahol már most kezd betelni a 2024/25-ben induló osztály, de vannak olyan elkeseredett szülők is, akik már azon gondolkoznak, hogy “visszacsempészik” a sajátos nevelési igényű gyereküket a közoktatásba.

EZ IS ÉRDEKELHET

Minden huszadik magyar elsősnek évet kell ismételnie: ez állhat a háttérben

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal előzetes tájékoztatója a 2021/2022-es tanévről.

Miért van ilyen sok SNI-s?

A lap által kérdezett szakértők szerint a számok növekedése mögött a diagnosztikai módszerek finomhangolása is állhat részben, ugyanakkor a korábban is említett körülmények (háború, covid, gazdasági nehézségek) jelentősen befolyásolhatták ezeknek az eseteknek a felszaporodását. Ráadásul az egykor nevelési tanácsadónak hívott, ma szakszolgálati feladatokat teljesítő intézmények is átalakultak: már inkább diagnózisgyártás folyik ezekben, mintsem terápia a szakértők szerint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tehetetlenek a magyar iskolák: egyre több a sajátos nevelési igényű diák, de szakember továbbra sincs

Megtízszereződött 2005 óta az autizmussal diagnosztizált tanulók száma Magyarországon az egyik fejlesztéssel foglalkozó alapítvány adatai szerint.