Megszólalt a szakértő az idei matek érettségiről: rossz a vizsgaformátum, sok a felesleges stressz

Hétfőn megkezdődtek az írásbeli érettségik a magyar vizsgákkal, ez folytatódik kedden a matekkal. A következő hetekben 1157 helyszínen várhatóan több mint 142 000-en érettségiznek, a vizsgákat május 5. és július 2. között szervezik. Minden írásbeli vizsgán vannak általános és tantárgytól függő szabályok, használható segédeszközök. A legfontosabb tantárgyak közül eddig a magyar és a matematika érettségi zajlott le.

Utóbbi kapcsán megkérdeztük a Civil Közoktatási Platformot is, hogy mit gondolnak az idei érettségiről, és ehhez kapcsolódóan a tantárgy és a magyar oktatás tendenciáiról.

Az idei matek érettségit diákbarátra szabták

Az idei középszintű matematikaérettségit sokan kifejezetten barátságosnak tartották, és ezzel Pilz Olivér, a Civil Közoktatási Platform szakértője is egyetért. Szerinte a feladatsor nem tartalmazott meglepően nehéz vagy szokatlan kérdéseket, és aki lelkiismeretesen készült, a korábbi évek feladatsorain gyakorolt, annak nem okozhatott komoly gondot. Ugyanakkor úgy látja: a vizsgaforma alapvető problémákat hordoz, amelyeket ez az egy év nem orvosolt.

Továbbra is megfigyelhető az a tendencia, hogy a sokpontos feladatok sem azért érnek annyit amennyit, mert bonyolultak lennének (lásd. az egész sor legutolsó kérdését – 5 elem sorbarendezése/ permutációja –, ami akár az első 12 „egyszerű” feladat közé is kerülhetett volna), hanem mert egy feladat lényegében 3-4, sokszor egymástól függeltlen feladatot tartalmaz. Ez azzal is jár, hogy az amúgy is ideges vizsgázónak nagyon sokat kell olvasnia, így a matekvizsga egyúttal a szövegértést is méri.

- fogalmazott Pilz Olivér.

"A szövegértés mérése egyébként hosszú idő után először bukkant fel ismét a matek érettségiben. Kérdés, hogy eddig hogyan tudott valaki 8-9 évig tanulni úgy, hogy nem értette a szövegeket?" - tette fel a költői kérdést a szakértő.

Szerinte a vizsga formátuma nemcsak a diákok idejét viszi el, de felesleges stresszt is okoz, a feladatok szövegezése ráadásul túl hosszú és körülménye. Egy idei példa: a „Magyarország egyik kedvenc desszertje, a csokoládéval bevont túrórúdi…” kezdetű szöveg, ami Pilz szerint inkább túlírt, mintsem ténylegesen gyakorlati feladat.

Kritika érte az érettségihez kapcsolódó tankönyvi hátteret is. A szakértő szerint a matematikatanítás jelenleg túlságosan eszköztelen, mivel a korábbi feladatgyűjtemények használatát nem engedélyezik a tankerületek, újak pedig nem készültek. Így a tanároknak kell saját anyagokat összeállítaniuk – sokszor fénymásolással, online megosztással, saját idő és energia árán.

A tananyag ugyan némileg csökkent, de az óraszámok nem – így látszólag marad idő gyakorlásra, de az eszközök hiányoznak hozzá

– fogalmazott.

A tantervi változásokkal kapcsolatban Pilz külön kitért a statisztika témakörre. A sodrófa diagram – amit az oktatásirányítás fontosnak tartott beemelni – szerinte életszerűtlen újítás, amit a pedagógusok többsége sosem használt, és a diákok is legfeljebb az érettségin találkoznak vele.

Ez az ismeret akár a digitális kultúra tantárgyban is helyet kaphatna, mert 2025-ben papíron kördiagramot szerkeszteni már idejétmúlt gyakorlat

– jegyezte meg.

Címlapfotó: Ruprech Judit, MTI/MTVA