Tényleg rövidebb az őszi szünet, mint eddig hittük? Itt a fájó igazság, amiről sok diáknak fogalma sincs

A 2025/26-os tanév rendje még nyáron jelent meg a Magyar Közlöny 87. számában, amelyből az is kiderült, mikor lesz az őszi szünet 2025-ben. A köznevelésben résztvevőknek az idei őszi szünet egybeesik az október 23-i nemzeti ünneppel, illetve a halottak napjával, valamint az őszi óraátállítás 2025-ben is az őszi szünet alatt lesz. (A felsőoktatásban az intézmények saját hatáskörben döntenek az egyetemi őszi szünet dátumáról, mely gyakran rövidebb, mint a köznevelésben, vagy egyáltalán meg sem tartják.) Az idei őszi szünet naptár szerint 11 napos lesz, október 23-tól november 2-ig tart majd, ezzel két nappal lesz hosszabb, mint a múlt évi őszi szünet. Mutatjuk, hogy mégis mi ennek a szépséghibája 2025-ben.

Ahogy arra több lap is rámutatott az elmúlt napokban: a 2025-ös őszi szünet ugyan papíron 11 napos, viszont október 24-ét előtte, október 18-án, szombaton le kell dolgozni. Így valójában csak 10 nap a kiadott pihenő a nemzeti ünnepnapokkal együttesen. (Egyes lapok pedig úgy kalkulálnak, ha levonjuk az ünnepnapokat és a hétvégéket, akkor valójában mindössze 5 napot adnak ki a gyerekeknek.) A leginkább azonban a ledolgozós szombat jelenti a problémát: ugyan a dolgozó szülőknek előnyös, hogy amíg ők munkában vannak, a gyermekük is iskolába megy, a pedagógusoknak azonban így egy kötelezően kiadott szabadnapot kell előre ledolgozniuk. Ez pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) szerint nem pusztán igazságtalan, hanem jogellenes.

A Pénzcentrumnak korábban adott nyilatkozatában Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője már kitért arra a szüneteket érintő visszásságra is, hogy sok pedagógusnak a "ledolgozós szombatok" alkalmával valójában olyan napokat kell ledolgoznia szombaton, amelyet a munkáltató kötelező szabadságnak ad ki, mivel iskolai szünet idejére esik. Ez nemcsak kellemetlen és bosszantó, de jogellenes is Nagy Erzsébet elmondása szerint, aki már akkor jelezte: ilyen nap lehet a 2025/2026-os tanév során október 18-a és december 13-a is, melyeket az október 24-i és december 24-i munkaszüneti napért "cserébe" dolgoznak le a magyarok a kormány döntése értelmében. Utóbbi napok azonban az őszi és a téli szünetek idejére esnek, amelyeket a pedagógusoknak kötelező szabadságként adnak ki. Kiadott szabadságot ledolgoztatni márpedig jogellenes - mondta el lapunknak akkor.

Nem ez az egyetlen baj az iskolai szünetekkel

Ahogy korábbi cikkünkben kitértünk rá, az érettségiket is egyre inkább nehezíti az iskolai szünetek megváltozott rendje a korábban megszokottakhoz képest. Két éve ugyanis a nyári szünet megrövidítése is a pedagógusok ellen dolgozik: 2025-ben a nyári szünet június 23-án kezdődött és augusztus 31-én ért véget, így pontosan 10 hetet ölelt fel, akárcsak 2024-ben. Miközben a korábbi években jellemzően egy héttel hamarabb véget ért a tanítás. Amióta viszont a téli szünet hosszabb lett, a nyári megrövidült, azt eredményezve, hogy teljesen összecsúszik az évzárás és az érettségiztetés.

A 2025/2026-os tanév rendje alapján már azt is lehet tudni, hogy ez idén is hanlóképp alakulhat, hiszen az utolsó tanítási nap 2026. június 19-én, pénteken lesz, és az évkezdés várhatóan ugyanúgy szeptember 1-re, keddre esik majd (bár ezt még nem hirdették ki hivatalosan). Több problémát is okoz a megkurtított nyári szünidő is:

Amellett, hogy egyre melegebb is van – június második felében már kihívás tanítani a légkondicionáló nélküli tantermekben –, sok iskolában az utolsó tanítási hetekre esnek a szóbeli érettségik is. A vizsgáztató pedagógusok így nehezebben tudják lezárni az alsóbb évfolyamokat. Viszont ha a tanév lezárása utánra tolnák a szóbeli vizsgákat, az érettségizők is nehezen tudnak koncentrálni a hőségtől

- mondta el a szakértő korábban. Fontos hangsúlyozni, hogy az, hogy a pedagógusok dolga megnehezül, nemcsak a tanerő életét nehezíti meg, de hátrányosan érintheti magyar diákok százezreit is.