Ez már tényleg a demográfiai katasztrófa kezdete: súlyos hiányt tártak fel a magyar iskolákban

Már most is vannak olyan iskolák, ahol egyetlen első osztályos sem iratkozott be, máshol pedig mindössze 5-6 fős osztályokkal kezdték meg a tanévet - hangzott el a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) hétfői konferenciáján, amely a népességfogyás oktatásra gyakorolt hatásaival foglalkozott.

Totyik Tamás PSZ-elnök rámutatott, hogy az élveszületések száma drasztikusan csökken, idén várhatóan 75 ezer fő alá esik, miközben az iskolarendszer továbbra is 110 ezer főre van méretezve. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy sürgős megoldásokra van szükség, mert a jelenlegi rendszer ebben a formában nem lesz fenntartható.

Szabó Andrea szociológus elmondta a lapnak, hogy Magyarországon már az 1980-as évektől kezdve negatív a természetes szaporulat, miközben a szülőképes korú nők száma is drámaian csökken, és az első gyermek vállalása egyre későbbre tolódik. Magyarország termékenységi rátája tavaly 1,55 volt (azóta 1,3 alá csökkent), miközben a társadalom újratermeléséhez minimum 2,1-es értékre lenne szükség.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fájó hiánnyal indul a 2025/2026-os tanév: félresikerült a reform, ezt a szülők is érezni fogják

Tavaly áprilisban lépett életbe az a kormányrendelet, amely gyökeresen átalakította a pedagógusok teljesítményének értékelését.

Lannert Judit oktatáskutató arra mutatott rá, hogy a születések száma és a gyermekvállalási kedv nagyban összefügg a gazdasági fejlettséggel. Véleménye szerint a munkaalapú társadalom helyett a tudásalapú társadalom felé kellene elmozdulni. Az oktatási rendszer pazarlóan működik: az általános iskolai feladatellátási helyek csaknem fele (49,5 százaléka) kevesebb mint 150 fős gyereklétszámmal rendelkezik.

Az oktatáskutató kiemelte, hogy

bár az egy pedagógusra jutó tanulók száma (9,7 fő) alacsony, ez nem a pedagógusok alacsony terhelését jelzi, és nem is a minőség garanciája. Az elmúlt években Európában egyedül Magyarországon nőtt a tananyag mennyisége, miközben egyre kevesebb a diák és egyre több a tantárgy, ami több pedagógust igényel.

A szakértő szerint a magyar rendszer az olcsó és sok munkaerő opcióját választja a kevesebb, de jobban fizetett, és így potenciálisan minőségibb munkaerő helyett. Pozitív példaként Portugáliát említette, ahol egy tanárra több diák jut, az iskolahálózat nem elaprózódott, a tanárok a diplomás átlagbér 130 százalékát keresik, a diákok pedig jobb eredményeket érnek el a nemzetközi PISA-teszteken.