Bátortalan fiatalok a munkaerőpiacon - hol a megoldás?

Bartha szerint a munkaerőpiacon komoly szerkezeti problémák vannak. A problémát nem annyira a munkanélküliség emelkedése jelenti, hanem az, hogy a foglalkoztatás nem bővül. Ennek oka az, hogy a jelenlegi szerkezetben a növekedés forrása elsősorban a termelékenységbővülés (mely a feldolgozóiparban a legnagyobb), a foglalkoztatás növekedése csak minimális szerepet játszik. A feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban, a közszolgáltatási ágazatokban a foglalkoztatottak száma idővel várhatóan csökken.

A nemzetközi tapasztalatok alapján új munkahelyek keletkezése a fejlett országokban csak a piaci szolgáltatások területén haladhatja meg az elvesző munkahelyek számát. A sikeres felzárkózásra azok a gazdaságok mutatnak példát, amelyekben a növekedés motorját a piaci szolgáltatások jelentik (pl. Írország).

Az EU-hoz legutóbb csatlakozott országok közül nálunk a legalacsonyabb a piaci szolgáltatások súlya a GDP-ben, és az elmúlt egy évben nálunk nőtt a leggyorsabban a fiatalkorúak, a munkaerőpiacra újonnan belépők munkanélküliségi aránya. Probléma, hogy az öngondoskodás, a kockázat- és felelősségvállalás, a kezdeményezés készségei csökevényesek. Ha nem változik oktatási rendszerünk ebből a szempontból, akkor a munkaerőpiacra bátortalan fiatalok tömege lép ki - állítja Bartha.

Szükséges tehát egy szektorális átalakulás, mely a foglakoztatásban is erősen éreztetheti hatását. A piaci szolgáltatások arányát növelni kell, mely a foglalkoztatottak számának bővülését hozhatja maga után. A munkaerőpiac igényeihez az oktatási rendszernek is alkalmazkodni kell, a kezdeményezőkészség javítása/fokozása ebből a szempontból kiemelkedő fontosságú.