10 °C Budapest

Pazarlás: amikor a főnök helyett a titkárnő dönt

2010. október 16. 17:02

A tudatosság hiánya - röviden így summázható az energiaköltségekkel kapcsolatos hozzáállás a kis- és középméretű hazai vállalatok és intézmények gyakorlatában. A BellResearch Energia Riport kutatása rámutatott, hogy bár e kör közel 800 milliárd forintot költ áramra és gázra, csak kevesen szánnak kellő energiát ezekre a kérdésekre. Ugyan valóban lehetne megtakarítani, de ennek talán nem az odafigyelés megspórolása a legmegfelelőbb módja.

A kutató- és tanácsadócég a MentorPartner közreműködésével átfogó felmérést készített a 10 fő feletti hazai vállalatok és intézmények áram- és gázpiacáról, mélyrehatóan elemezve a top 1000 nagyfogyasztó alatti, a szolgáltatók számára kevésbé ismert szegmensek fogyasztási sajátosságait, elégedettségét és döntési preferenciáit.

Az Energia Riportban a kutatók az energiaköltségek csökkentésének lehetőségeit is vizsgálták; az erre törekvők két eltérő megközelítést alkalmazhatnak. Megtakarítás elérhető egyrészt a felhasznált mennyiség csökkentésével, amit például szigorúbb házon belüli szabályozással, illetve az energiahatékonyságot fokozó beruházásokkal lehet megvalósítani. A másik út a beszerzési árak csökkentése, ehhez jobb szerződéses feltételekre, a kereskedők versenyeztetésére vagy beszerzési társuláshoz való csatlakozásra van szükség. Persze a két megközelítés kombinációja is alkalmazható.

Milyen rendszerességgel figyelik az energetikai piac változásait, hogy hol érhető el kedvezőbb ajánlat?


Mindkét metódus feltételezi azonban, hogy a döntéshozó tisztában legyen úgy a saját fogyasztási szokásaival és igényeivel, mint a piaci viszonyokkal - mutatott rá Virágh Miklós, a BellResearch kutatási igazgatóhelyettese. Épp ezek azok a dimenziók, ahol a tanulmány igen komoly hiányosságokat tár fel. A vállalatok és intézmények "energiaügyekben illetékes döntéshozói" az esetek közel felében nem tudták volumenben kifejezni saját felhasználásukat, negyedük pedig a ráfordításaival sem volt tisztában. Pedig az eredmények szerint a működéshez kapcsolódó, nem anyag- vagy bérjellegű kiadások közel kétötödét az energiaköltségek teszik ki, ami egy szerződő cégre, illetve intézményre vetítve évente 12 millió forintos áram-, és közel 17 milliós gázszámlát jelent.

A döntéshozók energiakérdésekhez való viszonyulására jellemző, hogy csak minden második megkérdezett tartja jelentős tényezőnek cége versenyképessége szempontjából az energiaköltségek alakulását. A makrogazdasági adatok ezzel szemben arról árulkodnak, hogy Magyarország az energiahatékonyság terén lemaradásban van. A Világbank kimutatása szerint 2007-ben egységnyi energia felhasználásával idehaza 6,7$ értéket termeltünk meg, míg nyugati szomszédunknál 8,9 dollárnyit, azaz egyharmaddal többet; a dobogós Egyesült Királyságban pedig csaknem a mienk másfélszeresét. Akár észreveszik a vállalatok vezetői, akár nem, bőven akad ledolgozandó versenyhátrányunk.

Mennyire tartja jelentősnek az energetikai kiadásokat összességében, a cég versenyképessége szempontjából?


Persze a hazai kép sem egységes. Vannak felkészült, előrelátó vállalatvezetők, akik figyelik az energiakiadások alakulását, nyomon követik a piaci változásokat, versenyeztetik a beszállítóikat, intézkedéséket hoznak, beruháznak az energiatakarékosabb működés érdekében. De az (energia)tudatos vezető ritka. A vizsgált entitások mindössze 40%-a tett vagy tervez lépéseket az energia-költségszint csökkentésére, aminek csak egy töredéke beruházás-igényes fejlesztés, többsége átszervezés, szigorúbb belső szabályozás. Négyből egy cég, illetve ennél is kevesebb intézmény keresett meg ajánlatkéréssel legalább egy áramkereskedőt az utóbbi egy évben, a gázpiac vonatkozásában pedig még alacsonyabb arányokat láthatunk, pedig a liberalizált piacon ezt bárki megtehetné. Hasonlóképp a célcsoport ötöde még évi egy alkalommal sem készít felülvizsgálatot energiaköltségei alakulásáról, a kutatás szerint 15% pedig nem szokta ellenőrizni a számlán feltüntetett tételeket.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Bár a szektor jellegéből adódóan a végső szót szinte valamennyi kérdésben az első számú vezető mondja ki, gyakran ez csak adminisztratív lezáró aktus. Érzékletes tény, hogy az "energetikai döntéshozó" az esetek közel 20%-ában a titkárnő vagy az irodavezető. Ettől még persze lehetne szakmailag megalapozott, jól előkészített döntéseket hozni, de a kutatásban feltárt tények ezzel ellentétes gyakorlatról árulkodnak. Tudatos, felkészült vevők nélkül pedig a legjobb szabályozás, a legszigorúbb versenyhatóság sem tehet sokat. A liberalizált energiapiac idehaza sokaknak még újdonság, aminek működését meg kell tanulnunk - a keresleti és kínálati oldalnak egyaránt. Rég tudjuk, energia nem vész el, csak átalakul. Amit ma tanulásra, a piac megismerésére áldozunk, az holnap versenyelőnyünkké válhat.

 

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. március 6. péntek
Leonóra, Inez
10. hét
Ajánlatunk
  • Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)

    A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.

KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
EZT OLVASTAD MÁR?
RETAIL DAY 2026
Mi a túlélés – és a profit – valódi titka? A legkisebb webshopoktól az üzletláncokig mindenki választ kap.
Kihagyom