A tudatosság hiánya - röviden így summázható az energiaköltségekkel kapcsolatos hozzáállás a kis- és középméretű hazai vállalatok és intézmények gyakorlatában. A BellResearch Energia Riport kutatása rámutatott, hogy bár e kör közel 800 milliárd forintot költ áramra és gázra, csak kevesen szánnak kellő energiát ezekre a kérdésekre. Ugyan valóban lehetne megtakarítani, de ennek talán nem az odafigyelés megspórolása a legmegfelelőbb módja.
A kutató- és tanácsadócég a MentorPartner közreműködésével átfogó felmérést készített a 10 fő feletti hazai vállalatok és intézmények áram- és gázpiacáról, mélyrehatóan elemezve a top 1000 nagyfogyasztó alatti, a szolgáltatók számára kevésbé ismert szegmensek fogyasztási sajátosságait, elégedettségét és döntési preferenciáit.
Az Energia Riportban a kutatók az energiaköltségek csökkentésének lehetőségeit is vizsgálták; az erre törekvők két eltérő megközelítést alkalmazhatnak. Megtakarítás elérhető egyrészt a felhasznált mennyiség csökkentésével, amit például szigorúbb házon belüli szabályozással, illetve az energiahatékonyságot fokozó beruházásokkal lehet megvalósítani. A másik út a beszerzési árak csökkentése, ehhez jobb szerződéses feltételekre, a kereskedők versenyeztetésére vagy beszerzési társuláshoz való csatlakozásra van szükség. Persze a két megközelítés kombinációja is alkalmazható.

Mindkét metódus feltételezi azonban, hogy a döntéshozó tisztában legyen úgy a saját fogyasztási szokásaival és igényeivel, mint a piaci viszonyokkal - mutatott rá Virágh Miklós, a BellResearch kutatási igazgatóhelyettese. Épp ezek azok a dimenziók, ahol a tanulmány igen komoly hiányosságokat tár fel. A vállalatok és intézmények "energiaügyekben illetékes döntéshozói" az esetek közel felében nem tudták volumenben kifejezni saját felhasználásukat, negyedük pedig a ráfordításaival sem volt tisztában. Pedig az eredmények szerint a működéshez kapcsolódó, nem anyag- vagy bérjellegű kiadások közel kétötödét az energiaköltségek teszik ki, ami egy szerződő cégre, illetve intézményre vetítve évente 12 millió forintos áram-, és közel 17 milliós gázszámlát jelent.
A döntéshozók energiakérdésekhez való viszonyulására jellemző, hogy csak minden második megkérdezett tartja jelentős tényezőnek cége versenyképessége szempontjából az energiaköltségek alakulását. A makrogazdasági adatok ezzel szemben arról árulkodnak, hogy Magyarország az energiahatékonyság terén lemaradásban van. A Világbank kimutatása szerint 2007-ben egységnyi energia felhasználásával idehaza 6,7$ értéket termeltünk meg, míg nyugati szomszédunknál 8,9 dollárnyit, azaz egyharmaddal többet; a dobogós Egyesült Királyságban pedig csaknem a mienk másfélszeresét. Akár észreveszik a vállalatok vezetői, akár nem, bőven akad ledolgozandó versenyhátrányunk.

Persze a hazai kép sem egységes. Vannak felkészült, előrelátó vállalatvezetők, akik figyelik az energiakiadások alakulását, nyomon követik a piaci változásokat, versenyeztetik a beszállítóikat, intézkedéséket hoznak, beruháznak az energiatakarékosabb működés érdekében. De az (energia)tudatos vezető ritka. A vizsgált entitások mindössze 40%-a tett vagy tervez lépéseket az energia-költségszint csökkentésére, aminek csak egy töredéke beruházás-igényes fejlesztés, többsége átszervezés, szigorúbb belső szabályozás. Négyből egy cég, illetve ennél is kevesebb intézmény keresett meg ajánlatkéréssel legalább egy áramkereskedőt az utóbbi egy évben, a gázpiac vonatkozásában pedig még alacsonyabb arányokat láthatunk, pedig a liberalizált piacon ezt bárki megtehetné. Hasonlóképp a célcsoport ötöde még évi egy alkalommal sem készít felülvizsgálatot energiaköltségei alakulásáról, a kutatás szerint 15% pedig nem szokta ellenőrizni a számlán feltüntetett tételeket.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Bár a szektor jellegéből adódóan a végső szót szinte valamennyi kérdésben az első számú vezető mondja ki, gyakran ez csak adminisztratív lezáró aktus. Érzékletes tény, hogy az "energetikai döntéshozó" az esetek közel 20%-ában a titkárnő vagy az irodavezető. Ettől még persze lehetne szakmailag megalapozott, jól előkészített döntéseket hozni, de a kutatásban feltárt tények ezzel ellentétes gyakorlatról árulkodnak. Tudatos, felkészült vevők nélkül pedig a legjobb szabályozás, a legszigorúbb versenyhatóság sem tehet sokat. A liberalizált energiapiac idehaza sokaknak még újdonság, aminek működését meg kell tanulnunk - a keresleti és kínálati oldalnak egyaránt. Rég tudjuk, energia nem vész el, csak átalakul. Amit ma tanulásra, a piac megismerésére áldozunk, az holnap versenyelőnyünkké válhat.
-
A fizikai üzletek nem tűnnek el, csak átalakulnak: ők nyerték a Visa Boltok Boltja versenyét
Az online kereskedelem térnyerése nem szorította ki a fizikai boltokat, hanem új pályára állította őket.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?
Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" - így élt a pályáazati lehetőséggel négy hazai kisvállalkozó.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







