Állami támogatás híján csak vesztegel a hazai napenergia-piac

A hazai és uniós napenergia-piacról készített összeállítást mutatott be tegnap az Energiaklub. A bemutatott anyag szerint a napenergia egyértelműen azon országokban volt képes teret hódítani, ahol komoly állami támogatás állt a technológia mögött. Ezt a tendenciát jól szemlélteti, hogy Németország vezet a napenergia-hasznosítás terén (a beépített kapacitások alapján). Magyarország a többi uniós tagországhoz képest a legalacsonyabb átvételi tarifát (támogatást) nyújtja a technológiának, ennek eredményeképpen a hazánkban beépített kapacitásmennyiség is igen csekély.

Az Energiaklub által a hazai napenergia-piacról készített tanulmányból kiderül, hogy egyre több szereplő jelenik meg, főként forgalmazói oldalról. A napkollektorok kelendőbbek, mint a napelemek, amelyek főként az árelőnynek tudható be. Az állami szerepvállalás, főként a finanszírozás oldaláról meghatározó a technológia hazai terjedésében.

2010-es adatok alapján kb. 150 ezer négyzetméter beépített felületről beszélhetünk, amelye összkapacitása 800-1000 kW közöttire becsülhető. Az Energiaklub kb. 300 céget tart számon a hazai napenergia-piacon, amelyeket kérdőívekkel fel is kerestek a tanulmány készítése során. A visszaküldött kérdőívek szerint a szereplő úgy vélik, hogy mostanra már telítődött a hazai piac, ennek ellenére a profitkilátásaikkal kapcsolatban pozitívan nyilatkoztak. A cégek meghatározó része, közel 100%-a hazai KKV. A vásárlások legnagyobb része a lakossági szegmensből kerül ki, a vállalati szegmens egyelőre nem aktív. A KEOP pályázatoknak köszönhetően az önkormányzati szegmens is az utóbbi időben egyre inkább megjelenik a napenergia-piacon.

A versenytényezők között egyértelműen az ár a legmeghatározóbb, a minőség többnyire háttérbe szorult. A kereslet alakulására leginkább az állami támogatások mértéke van hatással. A gazdasági válság, a körbetartozások, illetve a forint árfolyamának mozgása szintén befolyásolta a piacot az elmúlt évben.

Az Energiaklub megállapítása szerint a piacot egyre inkább növekedő árérzékenység jellemzi, amellyel párhuzamosan az állami támogatásoktól való függés is erősödik. A vásárlói döntésekben csökken a környezettudatosság szerepe. Pozitív fejlemény, hogy egyre kevesebb panasz érkezik az elosztótársaságokra a napelemek hálózati csatlakozásával összefüggésben. A Nemzeti Cselekvési Terv szerint a most meglévő 0,9 MW-os hazai napelem-kapacitásnak 2020-ra 63MW-ra kellene növekednie. A napkollektorok esetében hasonló növekedéssel számol a stratégia, a mostani 0,2 PJ-ról 3,4 PJ-t irányoztak el.