Így járhatsz pórul, ha felvetted a CSOK-támogatást: erre kell figyelned, hogy elkerüld a bajt

A Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel vásárolt ingatlanokra tíz évig elidegenítési tilalom vonatkozik. A jogszabály ugyanakkor lehetővé teszi, hogy családbővülés miatt nagyobb otthonba költöző családok fedezetcsere révén megtarthassák a támogatást. Ennek lebonyolítására azonban rendkívül rövid határidők állnak rendelkezésre, amelyek betartása még gondos tervezés mellett is komoly nehézséget jelenthet - írja a Portfolio.

Az érintett család 2015-ben vette igénybe először a CSOK-ot, akkor 300 ezer forint támogatást kaptak első gyermekük után. Amikor 2019-ben ikrekkel bővült a család, nagyobb otthonba költöztek, és további 9,7 millió forint támogatáshoz, valamint 15 millió forint kedvezményes kamatozású hitelhez jutottak. A korábbi támogatást sikeresen átvitték az új, 64 négyzetméteres budapesti lakásra.

Hat évvel később az öttagúvá bővült család kinőtte budapesti otthonát, ezért egy gödöllői ingatlan megvásárlása mellett döntöttek. Tervük az volt, hogy a támogatásokat és a kedvezményes hitelt ismét átviszik az új lakásra. A budapesti ingatlant 2025 januárjában értékesítették, és az adásvételi szerződés szerint az eladást követően még hat hónapig a lakásban maradhattak. Ez elvben elegendő időt biztosított volna az új otthon megvásárlására és az adminisztráció rendezésére.

A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha a támogatott lakást a tilalmi időszak alatt értékesítik, az adásvételi szerződés megkötésétől számított 30 napon belül bejelentést kell tenni a kormányhivatalnak. Amennyiben az új lakás megszerzése 60 napon belül igazolható, a terhek közvetlenül átjegyezhetők az új ingatlanra. Ha ekkor még nincs új lakás, a támogatás összegét letétbe kell helyezni, és egy éven belül kell igazolni az új ingatlan megszerzését.

A család februárban személyesen kereste fel a kormányhivatalt a fedezetcsere ügyintézése érdekében, de az eljárás során több akadályba ütközött. A hivatalban kapott tájékoztatás hiányosnak bizonyult, az ügyintézők pedig lebeszélték őket a közvetlen átjegyzésről, arra hivatkozva, hogy az úgysem fog megvalósulni. A hatóság válaszlevelei csupán általános jogszabályi hivatkozásokat tartalmaztak, konkrét, lépésről lépésre szóló útmutatás nélkül.

A problémák idővel egymásra rakódtak. Az adásvételi szerződésben elírás történt, amely befolyásolta a tehermentesítés időpontját. A család csak májusban, telefonon értesült arról, hogy a januári szerződéskötés óta eltelt határidő miatt már nincs lehetőségük a támogatás megtartására. Júliusban a kormányhivatal hivatalosan is elutasította kérelmüket, augusztusban pedig a méltányossági kérelmet is elutasító döntés született.

A végeredmény súlyos anyagi következményekkel járt. A család nemcsak a 10 millió forintos támogatást vesztette el, hanem 268 493 forint késedelmi kamatot is meg kellett fizetnie. A 15 millió forintos kedvezményes CSOK-hitelt végtörleszteni kényszerültek, és helyette piaci kamatozású kölcsönt kellett felvenniük. A magasabb törlesztőrészletek jelentősen megterhelik a családi költségvetést.

Az ügy tanulságai jóval túlmutatnak az egyedi eseten. A bürokrácia útvesztői, a nem megfelelő tájékoztatás és a túlzottan szűk határidők együttesen könnyen csapdahelyzetbe sodorhatják azokat a családokat, amelyek élni szeretnének a lakáscserére vonatkozó lehetőségekkel. A jelenlegi szabályozás nem veszi kellőképpen figyelembe az ingatlanpiaci ügyletek összetettségét és időigényességét.

Megoldásként felmerül egy utólagos ügyintézési lehetőség bevezetése, amely 60–90 napos, vagy akár ennél is hosszabb póthatáridőt biztosítana az elmulasztott határidők rendezésére. Hasonló megoldásra már volt példa a babaváró hitel esetében, ahol 2025 októberétől 60 napos póthatáridőt vezettek be a törlesztés felfüggesztésének kérelmezésére. Az eset alapján indokolt lenne a CSOK-szabályozás felülvizsgálata, különösen a bejelentési határidők tekintetében, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek az ehhez hasonló, a családok számára méltánytalan helyzetek.