Családi házban laksz? Csúnya bírságot varrhatnak a nyakadba idén

Vasárnapra virradóra megdőlt az országos napi minimum hőmérsékleti rekord. A Pest megyei Tésán mínusz 28,1 Celsius-fokig hűlt a levegő. Ráadásul az előrejelzések szerint a következő napokban is maradnak a kőkemény mínuszok; sokfelé még nappal sem megy majd ritkaságszáma, hogy mínusz 10 fok alatt marad a hőmérséklet.

Ebben az ítéletidőben persze a legtöbben ki sem mozdulnak hazulról (legalábbis hétvégén), ugyanakkor a lakás-, és családi ház tulajdonosoknak nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a jegessé (és/vagy havassá) vált járdák csúszásmentesítéséről nekik kell gondoskodniuk. Mutatjuk a tudnivalókat.

Majd az önkormányzat...

A helyi közutak és közterületek fenntartása ugyan az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja - és a legtöbb helyen elő is írja -, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani.

Sőt, az előírás természetesen a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja. Tehát abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk előtti, veszélyessé vált járdán a "nyakát szegi", akkor kötelesek vagyunk az "okozott" kárt megtéríteni. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatnak.

Majd a közös képviselő...

Egy családi ház esetében teljesen egyértelmű, hogy kinek a kötelessége a hó-, és jéghelyzetről gondoskodni, egy társasháznál azonban már sokan nincsenek tisztában ezzel. Pedig a helyzet egyszerű. Mivel a tulajdonos kötelezettsége a csúszásmentesítés, így egy társasház albetéteseit ugyanaz a felelősség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát. Éppen ezért tévhit, hogy a közös képviselő feladata a hó eltakarítása, s a járdák biztonságossá tétele.

A társasházakról szóló törvény tartalmazza a közös képviselő működésével és a feladataival kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek elsősorban - a teljesség igénye nélkül - a társasház képviseletére, illetve a közös költséggel kapcsolatos ügymenetre terjednek ki, és nincs benne előírva a hó eltakarítása és a csúszásmentesítés.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy társasház lakóközösségének nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat a közös képviselő, vagy egy alvállalkozó végezze el helyettük. Érdemes azonban kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a szerződött féllel a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelő alvállalkozói szerződés köttessen. Ennek hiányában ugyanis szintén előtérbe kerül a felelősség áthárítása, s végül az okozott kárt a lakókkal téríthetik meg.

A Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének ráadásul nincs tudomása olyan előírásról, ami megszabja, hogy például egy éjszakai havazás vagy ólmos eső után mikorra kell ellapátolni a havat vagy elvégezni a síkosságmentesítést. Az egyesület elnöke szerint

- összegezte az InfoRádió megkeresésére nemrég Széchy Tamás.

Sózás? Akár 50 ezer forintos bírságot is kaphatsz

Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el (a Fás növények védelméről szóló rendelet szerint csak ott tilos sózni, ahol fás növények vannak). A tiltás nem véletlenül született; a só ugyanis súlyosan károsítja környezetünket. Arról már nem is beszélve, hogy a só tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel "felzabálja" az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák-macskák mancsának sem.

A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.

Címlapkép forrása: Shutterstock