Rezsiemelés: behúzták a féket a magyarok, visszaesett a gázfogyasztás

Döntően az Északi Áramlat leállításával kapcsolatos hírek hatására augusztusban a földgáz spot árak tovább emelkedtek. A júliusi 200 €/MWh körüli szintről az árak a hónap közepén néhány napra 310 €/MWh fölé is kerültek a napi termék piacán. A határidős árak is követték a spot árak emelkedését, a következő havi termék esetében 340 €/MWh-ig szökött fel az árjegyzés, a 2023-as éves termék pedig majdnem 200 €/MWh-ig emelkedett. A piaci szereplők még 2024-re is alacsonyabb forrásszinttel számolnak. A szűkös LNG forrásokért folytatott versenyben az európai piacok továbbra is jelentős felárat fizetnek az ázsiai piacokhoz képest, augusztus végén a kiugró európai árkörnyezetben 80 €/MWh-ig emelkedett az árkülönbözet.

Az európai piacra érkező import az előző évinél 5%-kal alacsonyabban alakult, az előző hónaphoz képest pedig 6%-kal csökkent a napi átlagos volumen. Az LNG 9%-kal volt alacsonyabb a júliusi szállításnál. Az orosz forrás a júliusi alacsony szinthez képest is további 6%-kal csökkent. Az Északi Áramlat vezetéken a szállítás a kapacitás 20%-a körüli szinten maradt a hónapban, azonban 31-én teljesen leállt a szállítás. A Török Áramlat vált az orosz gáz legfontosabb szállítási útvonalává, a szállítás éves alapon 17%-kal, havi alapon 2%-kal bővült.

Augusztusban a hazai felhasználás 22%-kal csökkent tavalyhoz képest, ami így az elmúlt nyolc év legalacsonyabb értéke.

Ezzel egyidőben nőtt a gázimport, és a hazai termelés is emelkedett. A beszállítás szerb, horvát és román irányból is nőtt. Augusztusban 8,6 TWh betárolására került sor, mely 10%-kal haladta meg a júliusi értéket, a töltöttségi szint elérte 62,5%-ot.

Az uniós földgáztárolók töltöttségi szintje a hónap végén a 2019. és 2020. évi kimagasló szintekhez képest jóval alacsonyabb volt, de 10%-kal több földgázt tároltak be, mint a megelőző öt év átlagos augusztus havi tárolási mennyisége. Mivel a régiós országokban fogyasztásarányosan sokkal több tároló áll rendelkezésre, mint az EU-27 átlaga, a kapacitásokhoz viszonyított töltöttségi szint nem érte el az uniós átlagot, ugyanakkor fogyasztásarányosan a magyar, az osztrák és a szlovák tárolói készlet nagysága jelentősen meghaladta az Unió által elvárt 35%-ot.