Tömegével tűnnek el az emberek ezekről a magyar településekről: mi elől menekülnek ennyien?

Magyarország népessége folyamatosan csökken és ez a tendencia várhatóan az elkövetkezendő években csak gyorsulni fog: az optimista forgatókönyvek szerint is 2050-re már csak 8,8 millióan leszünk. A 2011-es népszámlálás alatt még 9,9 millióan laktak Magyarországon, ami 2022-re 9,6 millióra csökkent. Azaz több mint 10 év alatt 333 ezer fővel csökkent az ország népessége.

A népességfogyás pedig korántsem egyenletes: nem minden országrészben csökkent a lakosságszám, és a népességfogyás mértéke is eltérő régiónként. A 2000-es évek eleje óta a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi régióban például nőtt a lakosságszám 216 ezer fővel. Ezzel párhuzamosan viszont Észak-Magyarországon 184 ezer, míg a Dél-Alföldön 149 ezer fővel csökkent a népesség.

Elöregedő társadalommá váltunk

Elöregedésről akkor beszélhetünk, ha az időskorúak aránya nő a népességen belül. 2011 és 2021 között a magyarországi nagyvárosok többségében pedig ez meg is történt: évente átlagosan 2 százaléknál is nagyobb mértékben nő a 65 évesnél idősebbek száma, miközben a 19 éven aluliak számának növekedése nem mérvadó. A fővárosban például a fenti időszak alatt 0,3 százalékkal nőtt a fiatalok száma, míg az időseké 2,3 százalékkal.

Győrben stagnál a fiatalok száma, míg mindenhol máshol (Szegeden, Nyíregyházán, Kecskeméten, Miskolcon, Székesfehérváron, Szombathelyen, Pécsen és Debrecenben) ez a szám csökkent. A magyar nagyvárosok közül Nyíregyházán a leggyorsabb ütemű a népesség elöregedése. Itt évente átlagosan 3,4 százalékkal nőtt az idősek száma, és ezzel párhuzamosan 1,1 százalékkal csökkent a fiataloké.