Itt már csak a szupergazdag magyarok tudnak nyaralót venni: örökre véget ért a kisemberek kora

Az Magyar Bankholding legfrissebb elemzéséből az is kiderül, hogy a fővárost – ahol 21 százalékkal 850 ezer forintra emelkedtek a négyzetméterárak tavaly – a Balaton követte a sorban 770 ezer forintos árral (35 százalékos növekedés), míg a harmadik legdrágább üdülőkörzet Sopron-Kőszeghegyalja volt, ahol 19,5 százalékkal 500 ezer forint körülire nőtt az átlagár.

A Velencei-tó-Vértesnél 32 százalékos drágulás után átlagosan 450 ezer forintot kellett fizetni egy négyzetméterért, míg a Dunakanyarban a 2021-es szinten maradva 420 ezer forint körül alakult az átlagár, amely Mecsek és Villány körzetében is megközelítette a 400 ezer forintot. A Mátra-Bükk üdülőövezetben 23 százalékos drágulást követően hozzávetőleg 340 ezer forintot fizettek a vevők az ingatlanok négyzetméteréért. Ugyanilyen mértékben emelkedtek az árak a Tisza-tó vidékénél is.

Az ország legnépszerűbb üdülőhelyén, a Balatonnál a Siófoki és a Fonyódi járásban az egymillió forintot is meghaladták a négyzetméterenként fizetett összegek, Tapolca környékén azonban 360 ezer forint volt a négyzetméterár. A part menti és parttól távoli területeket külön vizsgálva Siófok és a Fonyód környéke, illetve a Balatonfüredi és a Keszthelyi járás volt a legdrágább.

A vízparti üdülőkörzetek vizsgált települései Siófokon meghaladta az egymillió forintot az átlagár, a második helyen Balatonfüred állt csaknem 900 ezer forinttal, míg a harmadik helyre Fonyód került 800 ezer forintos árral. A Balaton-környéki települések közül Hévíz, Keszthely és Tapolca számított olcsóbbnak, őket megelőzte Velence és Gárdony a maga 660 és hozzávetőleg 640 ezer forintos áraival. Továbbra is Tiszafüreden a legalacsonyabbak az árak, mintegy 260 ezer forintot fizettek a vevők a lakó- és az üdülőingatlanok négyzetméteréért.