Tovább gyűlnek a sötét felhők az ingatlanpiac felett: ez a döntést mindent megváltoztathat

Újra aktuálissá vált az a kérdés, hogy ennek milyen hatása lenne az AirBnB betiltásának helyi ingatlanárakra és lakásbérleti díjakra, javítaná-e érdemben a lakhatás megfizethetőségét egy ilyen intézkedés. A VI. kerületiek szeptember 15-ig szavazhatnak a kérdésben, a szavazás pedig ügydöntő, és ha a helyiek a tiltás mellett szavaznak, az 2026. január elsejével lépne életbe.

A helyi lakáskiadókat és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozásokat képviselő szervezetek szerint a rövidtávú lakáskiadás nem javítaná érdemben a lakhatás megfizethetőségét a kerületben. Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) elnöke több lapnak is arról beszélt, hogy a lakhatási gondokon nem segítene, ha az eddigi Airbnb-lakások megjelennének az albérleti piacon, ezek ugyanis jellemzően drágán felújított, igényes ingatlanok, amelyeket fizetőképesebb külföldieknek adnának ki. Ez szerinte végeredményben még emelheti is az árakat a magyar albérlők számára. Schumicky szerint az ingatlanárakat sem csökkentené a tiltás, mert a lakáskiadók kivárnának az eladással, így nem egyből kerülnének piacra azok az ingatlanok, amiket korábban rövidtávon adtak ki, de a tiltás miatt eladnák őket - írja a lap.

A Felelős Szálláskiadók Szövetsége szerint a korlátozás időzítése és az árak alakulása alapján nincs összefüggés az Airbnb és a lakhatás megfizethetősége között. Somló Iván, a szövetség alelnöke kedden a szavazáshoz kapcsolódóan meghirdetett kerekasztal-beszélgetésen is elmondta, szerintük sehol sem csökkentette a tiltás se a lakbéreket, se a lakásárakat, ezért a tiltástól a VI. kerületben sem várható ez a hatás.

A szavazást kezdeményező Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere szerint ezzel szemben a rövidtávú lakáskiadás kerületi terjedése hozzájárult a kerület „kiürüléséhez”, és szerinte az is nagy probléma, hogy egy fiatalnak már nem opció egy belvárosi ingatlan megvásárlása.

Misetics Bálint szociálpolitikus, Karácsony Gergely főpolgármester lakás- és szociálpolitikai tanácsadója a keddi kerekasztal-beszélgetésen a teljes tiltás mellett érvelt. Szerinte az ingatlanok turisztikai hasznosításának következménye egy egyértelmű közgazdasági összefüggésen alapszik. Ha a lakások egyre nagyobb része kezd turisztikai funkcióval üzemelni, az a magánbérlemények kínálatának csökkenését eredményezi, mindez pedig hozzájárul a lakásárak és a lakbérek emelkedéséhez. Misetics szerint ebből pedig az következik, hogy a tiltás a lakbérek emelkedésének az enyhüléséhez vezetne. Bár azt is megemlítette, hogy „illúzió azt gondolni, hogy a tiltás megoldja a lakhatási válságot”.

A szakértő szerint a lakások turisztikai hasznosításának előnyeiről és hátrányairól érdemes beszélni, azonban nem korrekt tagadni a lakhatás megfizethetőségére gyakorolt egyértelmű negatív összefüggést.

Több kutatás is bizonyította más országokban ugyanis a rövidtávú kiadás árdrágító hatását. Egy egész Egyesült Államokra kiterjedő statisztikai vizsgálat arra jutott, hogy egy adott településen az Airbnb-n meghirdetett lakások 10 százalékos növekedése a bérleti díjak 0,39 és az ingatlanárak 0,64 százalékos emelkedését vonta maga után. Egy 25 európai várost 2010 és 2019 között vizsgáló tanulmány szerint az Airbnb „jelentősen” hozzájárult a lakbérek és az ingatlanárak növekedéséhez, főleg a vizsgált európai városok belső kerületeiben. Országos szintű drágító hatást találtak kutatások Tajvan és Izland esetében is.

De viszonylag sok tanulmány bizonyította a rövidtávú lakáskiadás ingatlandrágító hatását egy-egy város és ország esetében is hosszabb távon. Az Airbnb-nek betudható lakbéremelkedés és ingatlandrágulásra bizonyították tanulmányok Barcelona, Prága, Koppenhága esetében is. Több tanulmány is foglalkozott New Yorkkal. Ezek közül az egyik arra jutott, hogy a rövidtávú lakáskiadás évente 125 dolláros veszteséget okoz a medián bérlőnek, és a bérlők vesztesége összességében valamivel nagyobb, mint a lakáskiadók nyeresége, bár az Airbnb csak 1 százalékkal járult hozzá a bérleti díjak növekedéséhez. Egy másik szerint viszont 2009 és 2016 között a lakbéremelések 9,2 százalékát okozta az Airbnb.

A fentieket összegezve látszik tehát, hogy ugyan régiótól, időszaktól és tanulmánytól függően eltér, hogy a rövidtávú lakáskiadásnak mekkora hatása volt az ingatlanpiacra, de bőségesen rendelkezésre áll arra vonatkozó bizonyíték, hogy az Airbnb az ingatlanok drágításán keresztül negatív hatással van a lakhatás megfizethetőségére.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érik a lakásforradalom Budapesten: rossz lóra tettek a befektetők, innentől a vevőknek áll a világ?

Az airbnb-zés esetleges betiltása kínálatnövekedést okozhat a fővárosban, ami középtávon megfizethetőbb irányba terelheti a lakásárakat és a bérleti díjakat.