Németország beruházási válsága immár a negyedik évébe lépett: a vállalati gép- és eszközbeszerzések visszaestek.
A lakásárak és jövedelmek közötti összefüggések vizsgálata során ezúttal a területi különbségekre fókuszál a cikk. Az elemzés célja annak feltárása volt, hogy a budapesti kerületekben és a megyeszékhelyeken milyen jövedelmekből kellene kigazdálkodni egy átlagos lakás árát - számolt be a Portfolio.
Az átlagjövedelem gyakran kritizált mutató, mivel elfedi a jövedelmi különbségeket. Korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztunk az átlagjövedelem torzító hatásával és bemutattuk, miért lehet érdemes egy átfogóbb mutatót, a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét alkalmazni a lakáspiaci árszint megítéléséhez. Jelen elemzésünkben azonban a járási szintű adatok korlátozott elérhetősége miatt az átlagos lakásárakat az átlagjövedelmekkel vetettük össze.
Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy hol kell a legkevesebbet és hol a legtöbbet dolgozni egy átlagos lakás megvásárlásához. A Budapest-vidék összehasonlításban gyakran elhangzó érv, hogy a fővárosban bár drágák a lakások, de a jövedelmek is jelentősen magasabbak. Elemzésünk azonban rávilágít, hogy a lakásárakban sokkal nagyobbak a különbségek, mint a jövedelmek terén.
Míg lakásárakban a legolcsóbb és a legdrágább vizsgált térség között közel 6,5-szeres a különbség, addig a jövedelmek terén nagyjából 2-szeres
- mutatnak rá az adatok. A legmagasabb lakásárakkal Budapest V. kerületében találkozhatunk, ahol 2024 első 9 hónapjában 1,37 millió forintos átlagos négyzetméteráron cseréltek gazdát a lakások. Ezzel szemben a legolcsóbb Salgótarjánban alig több mint 212 ezer forint volt egy négyzetméter. A jövedelmek tekintetében a Budapest II. kerületében élők keresték a legtöbbet, 708 ezer forintot havonta, míg a vizsgált települések közül Salgótarjánban volt elérhető a legalacsonyabb átlagjövedelem, havi 359 ezer forint.
Az elemzés rámutat, hogy a fővárosi magasabb jövedelmek ellenére a budapesti lakások annyival drágábbak, hogy még így is sokkal tovább tart egy ottani jövedelemből egy ottani lakás árát előteremteni. A XI. kerületben élőknek például 8,8 évig kellene a teljes jövedelmüket megspórolni egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához, míg ugyanez a XX. kerületben 6 évre csökken.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A megyeszékhelyek közül Debrecen bizonyult a legdrágábbnak, ahol egy 50 négyzetméteres lakáshoz 7,1 évnyi ottani átlagjövedelemre van szükség. Ezzel szemben Salgótarjánban már 2,5 évnyi átlagjövedelem is fedezi egy ottani lakás árát.
Az elemzés rávilágít a lakásárak és jövedelmek területi egyenlőtlenségeire, ami magyarázatot ad arra, miért választják sokan az ingázást. "Sokan a fenti különbségek miatt választják az ingázást, azaz jellemzően egy olcsóbb településen laknak, de egy magasabb jövedelmű térségben dolgoznak" - állapítja meg a tanulmány.
Ez a jelenség különösen szembetűnő a főváros és az agglomerációja között, ahol napi több százezer ember ingázik az otthona és a munkahelye között, de hasonló tendenciák figyelhetők meg a megyeszékhelyek és a környező kisebb települések, valamint az országhatárok két oldala között is.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







