Súlyos milliókat buknak, aki erre nem figyelnek lakásvásárlásnál: szívhatják a fogukat miatta

Bár az energetikai tanúsítvány kötelező dokumentum az ingatlan adásvételeknél, a hazai vevők még mindig inkább az ingatlan állapotát és fenntartási költségeit helyezik előtérbe a besorolás helyett.

Az energetikai tanúsítvány jelenleg is kötelező elem építésnél, adásvételeknél, valamint bérbeadásnál, minden társasházi lakóingatlan és 50 négyzetméternél nagyobb családi ház esetén. Míg korábban általában azt lehetett hallani a szakemberektől, hogy az energetikai tanúsítvány nem igazán áll az ingatlanvásárlók fókuszában – holott nem teljesen haszontalan –, kérdés, hogy miként változott a vevői hozzáállás az elmúlt évek során.

A 2022-es energiaáremelkedés kiemelten fontos tényezővé tette, hogy az egyes ingatlanoknak mennyi az éves energiaigénye, és mennyibe kerül az ingatlanok éves fenntartása

– szögezte le Balla Frigyes, a Balla Ingatlan operatív igazgatója. Ezzel együtt továbbra is azt tapasztalják a szakemberek, hogy a vásárlók az energiafogyasztásra és -hatékonyságra vonatkozó információkat többnyire még mindig a közüzemi számlákból próbálják kinyerni, nem pedig az ingatlanok energetikai besorolásából.

Az energetikai tanúsítvány beszerzése tehát továbbra is inkább az elvégzendő szükséges feladatok közé tartozik, azzal együtt, hogy 2023 novembere óta a számát már nem kell feltüntetni az adásvételi szerződésekben, elegendő pusztán a meglétéről nyilatkozni, és persze elkészíttetni

 – tette hozzá Balla Frigyes.

Mindezeken túl általában azzal találkoznak az ingatlanközvetítők az adásvételeknél, hogy az ügyfelek inkább az ingatlan általános állapotára kíváncsiak, nem pedig annak energiahatékonyságára. Vagyis elsősorban azt vizsgálják egy megvásárolni kívánt ingatlannál, hogy azon mit kell felújítani, és ez a felújítás mennyibe kerül. Ezek a felújítási tételek pedig nagyobb mértékben befolyásolják a vételárat, mint az energetikai besorolás – magyarázta a szakértő.

Ami annyiból érthető, hogy ha forintosítani szeretnénk a különbséget egy felújítandó és egy teljesen felújított ingatlan ára között, akkor általánosságban elmondható, hogy akár 20–30 százalék is lehet az eltérés.

Az ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint tehát az energetikai besorolás másodlagos: kifejezetten kevés az az ügyfél, aki meg tudja mondani, hogy milyen besorolású ingatlant vásárol, sokkal inkább az állapotra és a fenntartási költségekre figyelnek a hazai vevők - tett még hozzá a szakértő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érkezik az új energetikai tanúsítvány: ezek a legfontosabb változások

Novemberben pedig végre hatályba lépnek azok az új épületenergetikai szabályok. Ezek a legfontosabb változások.

Amit érdemes tudni az energetikai tanúsítványról, hogy az az ingatlanok becsült energiaigényét mutatja meg. Vagyis segítségével az állapítható meg, hogy mennyi energiára van szükség a lakás vagy ház kényelmes fenntartásához. Egy jó besorolású ingatlan kevesebb energiát fogyaszt, mint egy rosszabb osztályzatú, de hasonló kialakítású épület. Az energetikai tanúsítványt csak a Magyar Mérnöki Kamara vagy az Építész Kamara nyilvántartásában szereplő, jogosultsággal rendelkező energetikai tanúsítók állíthatják ki, az épület szerkezete, állapota, szigetelése és gépészeti rendszerei alapján.

2023 óta az ingatlanok kétféle energetikai értékelést kapnak: az egyik az összesített energetikai jellemző, a másik pedig a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás szerinti besorolás. Két alapvető tényező határozza meg az energetikai besorolást: egyrészt, hogy mekkora a hőveszteség az épület határoló szerkezetein, másrészt pedig, hogy ezt a veszteséget milyen energiaforrásból és mekkora hatásfokkal lehet pótolni. A jól szigetelt szerkezetek és a korszerű fűtési rendszerek jelentősen javíthatják az épület energetikai osztályzatát.

A hőszigetelés mellett lényeges az épület fűtési és melegvíz-ellátási rendszere is, valamint az épület felületének és térfogatának aránya. Az energetikus több vizsgálatot végez el a tanúsítvány elkészítésekor: kiszámítja a hőveszteséget, elemzi a nyári túlmelegedés lehetőségét, és felméri a fűtési, melegvíz- és szellőztető rendszerek energiaigényét és veszteségeit.

A tanúsítvány készítése során a szakember helyszíni felmérést végez, és az előbbiek alapján megvizsgálja az épület határoló szerkezeteit, mint például a pincefödémet, a talajon fekvő padlót, a külső falakat és nyílászárókat, a tetőt és padlásfödémet, valamint a fűtött és fűtetlen terek közötti falakat. Emellett értékeli a fűtési rendszert és a melegvíz-ellátást is. Az így kapott adatok alapján készül el aztán az ingatlan pontos energetikai tanúsítványa, besorolása.